„Nem azok a legszomorúbb gyászok, amelyeknek a szalagját a kalapunkon hordjuk.”

„Többnyire éppen az öröm hirdetői a legszomorúbbak.”

„A legédesebb dalaink a legszomorúbb gondolatokból fakadnak.”

„Ha nincs elég kalap, nem az a megoldás, hogy lenyisszantunk pár fejet.”

„A gyász érzése után a meghökkenést a legnehezebb hatásosan színlelni.”

„Sírni annyit jelent, mint csökkenteni a gyász mélységét.”

„Az élet legszomorúbb aspektusa most az, hogy a tudomány gyorsabban gyűjti az ismeretet, mint a társadalom a bölcsességet.”

„Ma este megírhatom a legszomorúbb verset. Szerettem őt, és néha ő is szeretett engem.”

„Mit bánom én, hogy érdemes,
vagy céltalan a dolgom?
Patak vagyok: kérdjem-e, hogy
habomat hova hordom?”

„Először rajzold fel magadra a tetkómintát tollal, hordd néhány napig, és csak aztán csináltasd meg a végleges változatot.”