„(Pokol Béla): - Alapvetően a nemzeti társadalom szerveződése szemben áll ezzel a globális uralmi renddel, tehát egy nemzeti erkölcs, egy nemzeti szolidaritás, nemzeti identitás akadályozza a globális irányba fordulást, például a külföldi tőke bejövetelével szemben averziókat jelent. Azt lehet mondani, hogy ha a globális uralmi rend erős, tulajdonképpen minden nemzeti önszerveződéssel szemben ellenségesen viselkednek.”

—  Pokol Béla

A globalizmusról

Forrás Wikiquote. Utolsó frissítés 2021. június 3.. Történelem
Témakörök
pokol, erős, tőke, állam, rend, társadalom, identitás, irány, példa, erkölcs, szolidaritás, állat
Pokol Béla fénykép
Pokol Béla13
magyar jogász, alkotmánybíró 1950

Hasonló idézetek

„(kérdés) Tiltja, tűri, vagy támogatja a nemzetek fennmaradását a globális uralmi rend?”

Pokol Béla (1950) magyar jogász, alkotmánybíró

A globalizmusról

„Elképzelhető-e, hogy a nemzetek tagjai által megválasztott kormányok nem a nemzet, hanem a globális uralmi rend érdekeit képviseljék?”

Pokol Béla (1950) magyar jogász, alkotmánybíró

A globalizmusról

„(Pokol Béla): - Biztos, hogy nem támogatja. Az elmúlt 30-35 évben olyan irányban alakult a nyugati társadalmak szerveződése, hogy a korábbi nemzetállami kapitalista szervezés helyett globális uralmi rend kezd létrejönni, alapvetően amerikai vezetéssel. Ezt mindenképpen a nemzeti önszerveződés háttérbe szorításával tudja csak elérni.”

Pokol Béla (1950) magyar jogász, alkotmánybíró

A globalizmusról

„(Pokol Béla): - Ez nagyon is elképzelhető, tudniillik az elmúlt 30-35 évben olyan fejlemények mentek végbe, melyek a korábbi nemzeti önszerveződést és főleg a nemzetállami belső kontrollt lassan leépítették és így immár '89-ben az átalakult globális, neoliberális kapitalizmusba léptünk be. Ennek a jellemzői, hogy alapvetően a külföldi tőke szabadon mozog és a médiától kezdve a szellemi szféráig alapvetően külföldi tőkés körökbe kerülhet és fölépít olyan helyi szellemi köröket - ezt organikus értelmiségnek nevezik -, amely egy uralmi rendnek azt a segélycsapatát jelenti, amely nem egyszerűen erőszakkal tartja fönn az uralmat, hanem a szellemi, kulturális szektort - úgy lehet mondani - véres erőszak nélkül tudja stabilizálni, a tömegek tudatának kézben tartásával. Ezért nagyon is elképzelhető, hogy az országhatárokat átlépő tőkés körök érdekében működnek.”

Pokol Béla (1950) magyar jogász, alkotmánybíró

A globalizmusról

„Mindegyik nemzet elporladását sietteti a globális rend, vagy vannak kivételek?”

Pokol Béla (1950) magyar jogász, alkotmánybíró

A globalizmusról

Kossuth Lajos fénykép

„… kifejlett s külön személyiségük teljes tudatával bíró nemzeteket egy állammá összeolvasztani lehetetlen.”

Kossuth Lajos (1802–1894) (1802-1894) magyar politikus, kormányzó-elnök

Forrással ellátott idézetei

Liszt Ferenc fénykép

„Liszt igyekszik bebizonyítani, hogy a jelenkori zsidók nem alakították ki fajtájuk nemzeti zenéjét; ez azonban nézetünk szerint mindazok számára teljességgel természetes, akik tudják, hogy a zsidók megszűntek államot alkotni az államban, ellenkezőleg, ahhoz a nemzethez tartoznak, amelynek országában élnek, s amelynek valamennyi érzésében és reményében osztoznak.”

Liszt Ferenc (1811–1886) magyar zongorista, zeneszerző, karmester

Lisztről mondták

Mahatma Gandhi fénykép

„Az emberiséget a szeretet törvénye uralja. Ha az erőszak, azaz a gyűlölet uralkodna már rég kihaltunk volna. És mégis, a tragédiája a dolognak, hogy az úgynevezett civilizált emberek, és nemzetek úgy viselkednek, mintha a társadalom alapja az erőszak lenne.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: It is the law of love that rules mankind. Had violence, i.e. hate, ruled us we should have become extinct long ago. And yet, the tragedy of it is that the so-called civilized men and nations conduct themselves as if the basis of society was violence.

Joszif Visszarionovics Sztálin fénykép

„Végeredményben most már rendelkezünk egy kialakult és minden megpróbáltatást kibíró szocialista állammal, amelynek szilárdságát megirigyelhetné bármely nemzeti állam a világ bármely részén.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

Kertész Imre fénykép

„…figyelembe véve tíz év fejleményeit, amióta Magyarország szabad és, úgymond, demokratikus állam, s amely tíz év során még inkább bezártak a „zsidóság” ketrecébe (a műveimmel együtt): mindennek fényében többé semmiféle nemzeti szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett „magyarsággal”, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával…„egy nemzet vezetõ értelmiségi elitje” erre az irrealitásra alapozza helyzet- és valóságismeretét, nemzeti és történelmi tudatát…”

Kertész Imre (1929–2016) magyar író, műfordító

eakciója a „kétségbeesett magyar ideológiára”

Kapcsolódó témák