„A végzetünk többnyire az utcasarkon hever. Egy darab kutyaszar, egy lotyó vagy egy lottóárus… a szerencse három leggyakoribb megtestesülési formája. Egy biztos: soha nem megy házhoz. Nekünk kell érte mennünk!”

„Talán darabokban, de a legjobbat nyújtottam neked.”

Jim Morrison (1943–1971) amerikai énekes, dalszövegíró és költő

„A legelőrelátóbb, a legpontosabban kalkuláló ember is csak játékszer a sors kezében. Semmi sem biztos, csak a jelen, minden más az ismeretlen fennhatósága alá tartozik, amit nevezhetünk szerencsének, balszerencsének, végzetnek, vagy Isten kifürkészhetetlen akaratának. Csak egy a fontos: hogy soha ne törődjünk bele a vereségbe, és minden kudarc után képesek legyünk újrakezdeni.”

Henri Charrière (1906–1973)

„Hogy mi megy végbe az emberekben, soha nem tudhatjuk. Ami a házak zárt ajtói mögött történik, az titok… – Miss Maudie Atkinson”

Harper Lee könyv Ne bántsátok a feketerigót!

„Három szék volt a házamban; egy a magánynak, másik a barátságnak, a harmadik pedig a társaságnak.”

Henry David Thoreau (1817–1862)

„Három szóban összefoglalhatom mindazt, amit az életről tanultam - mindig megy tovább.”

Robert Frost (1874–1963) amerikai költő

„A hódítás feltételei mindig könnyűek. Csak egy darabig kell fáradoznunk, egy darabig tűrnünk, mindig hinnünk kell, és soha nem szabad visszafordulnunk.”

Lucius Annaeus Seneca (-4–65 i.e.) római sztoikus filozófus

„A házad itt állt, – szerte szállt!
Ezt látod, érted. Azt nem érted,
hogy hazád éppen így ért véget –
A csoda, hogy addig is állt!”

Illyés Gyula (1902–1983) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja

„Aki egyszobás lakással rendelkezik, kétszobásat akar, aki kettővel, az hármat, aki hárommal, az családi házat szeretne. És akinek egy öregecskedő felesége van, annak joga van egy fiatalabbra.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Mert mégis ez volt a legszebb az ifjúságban. Mindenütt jó volt, de a legjobb a könyvtárban. Talán azért, mert többnyire nem dolgozni, nem tanulmányokat folytatni jártam oda, hanem nyaralni. Úgy mentem el délelőttönként a könyvtárba, mint ahogy más a strandra megy. (Nyaralás a könyvtárban, 263. o.)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész