„Olyan a mi világunk, az egyiknek eltűri, hogy lovat lopjon, míg a másik a kötőfékre sem nézhet. Jó, lopja csak el azt a lovat. Rendben van. Megteszi. Talán szeret lovagolni. Viszont a kötőfék bámulásában van valami annyira kihívó, hogy az még a legjámborabb szentet is rúgásra ösztönzi.”

„Egy jó horgász mindent megtesz, hogy horgára olyan csalit tegyen, amit szeret a hal. Ez nem rossz tipp azok számára sem, akik sikeresek akarnak lenni az emberi kapcsolataikban!”

„A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.”

„Ne hasonlítsd össze magad senkivel sem ezen a világon ... ha ezt megteszed, saját magadat bántod.”

„A kutya az egyetlen a világon, aki jobban szeret téged saját magánál.”

„A világ nem ért másból, mint a hangos, elnagyolt, durva jelekből. A látszatokból. Mindabból, aminek határozott formája van. Nagyot kell kiáltani, másképp oda sem figyelnek. Két szóból többet értenek, mint húszból; viszont százszor kell ugyanazt elmondani. Vagy jobb egy erélyes rúgás. Máskor megteszi egy kurta tréfa.”

„Minden káoszban van kozmosz (ékesség, rend, tisztesség) is, minden rendetlenségben rend is rejlik.”

„A valóságban annyi vallás van, ahány egyén.”

„Az emberi rend annyiban hasonlít a világmindenségre, hogy időről időre el kell égnie ahhoz, hogy újjászülethessen.”

„A világ onnantól kezdett létezni, amint magamba engedtem. És legyen akár a rend nélkül, de mégiscsak létezik! Aztán kezdtem rendbe tenni a világot, és akkor megjelent a művészet. És csak ekkor értettem meg az igazi különbséget a nap és a kakastaréj között. Ugyanakkor azt is megtudtam, hogy az egy és ugyanaz.”