„A dzsentri gazdagon termeli a tehetségeket még a szépművészetek mezején is. Azaz termelné. Mert föl-fölcsillanik itt is egy, ott is egy, fénylik egy percig, mint a szentjánosbogár a falevélen, aztán lemossa talán egy-két esőcsepp, és vége van, eltűnik a szem elől, csak az arra menő látta.”

„Az egész nyomorult életem lepergett fáradt szemeim előtt, és rájöttem, hogy bármit is teszel, a végén úgyis csak időpocsékolás lesz, úgyhogy akár meg is őrülhetsz.”

„Azt hiszem, nagyon ritka, hogy a szokásos emberi konfliktusok úgy oldódjanak meg, ahogy a tévében szoktak. A valóságban állandóan visszatérnek, egyre kisebb köröket írnak le, míg végül eltűnnek. Illetve talán nem is eltűnnek, hanem fölszáradnak, mint sárfoltok a napon.”

„Ez nem a vég. Nem is a vég kezdete. De talán ez a kezdet vége.”

„Végül is minden csupán rögtönzés.”

„Könnyes szemmel integetett egészen addig, amíg el nem tűntek a szeme elől.”

„Nem úszhat új távlatokba, amíg nincs bátorsága elveszíteni szem elől a partot.”

„Hidd el, hogy képes vagy rá, és félig már véghez is vitted!”

„Mi a hazugság, végre is? Igazság, mely álarcot hord.”

„Annak, ami a szemhez szól, nem szabad fölöslegesen a fülhöz is szólnia.”