„Látszólag csupa optimizmus a költemény „happy end”-je – de ez az optimizmus, ha jobban odafigyelünk, csak lemondó kiegyezés az Éjjel. A színjáték tele van látható derűvel és láthatatlan nyugtalansággal. Tarka tündérmese, de a mélyén ott reszket a félelem a magánytól és a sötétségtől. Olyan bájos elejétől végig, hogy az ember néha beleborzong. (II./203. o.)”Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordítóA toronyőr visszapillant című könyből (I.–II. kötet)Emberek, Félelem, Optimizmus, Magány
„Ha azt akarod, hogy gyermekeid intelligensek legyenek, olvass nekik tündérmeséket. Ha azt akarod, hogy még intelligensebbek legyenek, olvass nekik még több tündérmesét.”Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikusAkarat, Gyermekkor