Idézetek a halálról és az elválásról

„Sose harcolj a sorsod ellen, mert azt veszítheted el, aki neked a legdrágább.”

Christopher Paolini (1983)

„Ne úgy gondolj rá, mint a halálra - mondta a Halál. Csak vedd úgy, hogy korábban távozol, hogy elkerüld a rohanást.”

Terry Pratchett (1948–2015) angol fantasy- és science fiction-író

„Semmi sem olyan fontos az ember számára, mint a sorsa, semmi sem olyan félelmetes, mint az örök élet.”

Blaise Pascal (1623–1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista

„Hajszoljuk a boldogságot, de csak nyomorúságot és halált lelünk.”

Blaise Pascal (1623–1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista

„…nyomorú sors nyomorultnak tudni magunkat, de a nagyság jele, ha felismerjük nyomorultságunkat.”

Blaise Pascal (1623–1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista

„Ha félsz a magánytól, ne írd meg az igazat.”

Jules Renard (1864–1910)

„Az életről való tudásunk korlátozva van a halállal.”

Erich Maria Remarque (1898–1970) német pacifista és antifasiszta író

„Egy ember halála igazságos halál, kétmillió ember halála pedig statisztika.”

Erich Maria Remarque (1898–1970) német pacifista és antifasiszta író

„Az élet egy betegség, testvér, és a halál már a születéskor elkezdődik. Minden lélegzetvétel, minden szívdobbanás a haldoklás egy pillanata - egy kis lökés a vég felé.”

Erich Maria Remarque (1898–1970) német pacifista és antifasiszta író

„Elvakult szemmel bámultam az eget, ezt a szürke, végtelen őrült isten egét, aki életet és halált teremtett a maga szórakoztatására.”

Erich Maria Remarque (1898–1970) német pacifista és antifasiszta író

„A vallás véleményem szerint elsõsorban és fõképpen a félelmen alapul. Részben az ismeretlentõl való rettegésrõl van szó, részben pedig, mint mondtam, arról a vágyról, hogy valami "idõsebb testvér"-félét érezzünk magunk mellett, aki minden gondunkban, konfliktusunkban velünk van. Az egész dolog alapja a félelem: félelem a titokzatostól, félelem a vereségtõl, félelem a haláltól. A félelem kegyetlenséget szül, így nem csoda, ha a kegyetlenség és a vallás mindig kéz a kézben járt a történelem során.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

„Ezt két ember közötti kötelék legfelsőbb feladatának tartom: azt hogy mindegyik őrizze a másik magányát.”

Rainer Maria Rilke (1875–1926)

„Az akarat nem fontos, a panaszkodás és a hírnév semmit nem jelentenek. Nyitottság, türelem, befogadóképesség és a magány minden, ami számít.”

Rainer Maria Rilke (1875–1926)

„Az öregek mindig jobban ragaszkodnak az élethez, mint a gyerekek, és kelletlenebbül válnak meg tőle, mint a fiatalok. Hiszen minden munkájuk ennek az életnek szólt, ezért a végén úgy érzik, hogy kárba veszett a fáradozásuk. Minden gondjukat, minden javukat, dolgos, álmatlan éjszakáik minden gyümölcsét, mindenüket itt hagyják, amikor elmennek. Életükben nem gondoltak arra, hogy olyasmit is szerezzenek, amit magukkal vihetnének a halálba.”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

„A gyöngének mindig az a sorsa, hogy önnön lényével táplálja a hatalmast.”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

„Hosszú távon mi alakítjuk magunkat és az életünket is. A folyamat csak a halállal ér véget, és a döntéseink teljes mértékben a saját felelősségünk.”

Eleanor Roosevelt (1884–1962)

„Nem a csillagokban kell tartani sorsunkat, hanem önmagunkban.”

William Shakespeare (1564–1616) angol drámaíró, költő, színész

„És hát akkór nem szóval, hanem tettel bizonyítottam be, hogy én a halállal (…) egy fikarcnyit sem törődöm, de hogy semmi igazságtalanságot, semmi gonoszságot ne kövessek el, azzal mindennél inkább.”

Szókratész (-470–-399 i.e.) ókori görög filozófus

„Csak a gonoszak kívánjak, hogy a halál után ne legyen semmi, és logikus is, hogy így gondolkoznak, minthogy ez áll az érdekükben.”

Szókratész (-470–-399 i.e.) ókori görög filozófus