Egészség és betegségek

„Lényegesen többet bűnhődik egyetlen ember élete során, mint amennyi bűnt valójában elkövetett.
Ekképpen működi az Igazságszolgáltatás rendszer: lényegesen nagyobb számban büntetnek meg ártatlan embereket téves ítélkezés okán, mint egy ember. Egyetlen ember sem ítélhető el ártatlanuk!
Holott az ártatlanság vélelme, és egyéb óvintézkedések ezeknek puszta lehetőségét kell, hogy kizárja!
Teoretikusan.
A gyakorlat a teóriát megerőszakolja! Míg a természetes valóságban, nincs helye elméleti-gyakorlati megosztásnak, hiszen fölösleges. Értem ezalatt az ember saját életét.
Első példa az Egyén élete folyamán előforduló hihetetlenül nagyszámú történés kivédhetetlen okozat, amit szinte mindenki túlél kisebb-nagyobb sérüléssel, és az Egyén élet-folyamán kívül nem lép.
Második példában: nyilvánvaló a hiba-faktor kizárásának elhanyagolása, a döntnökök omnipotenciában szédelgésé, és a éppen ezért az a korrupció, amit a rendszer lehetővé tesz, hiszen, még a portás is le van fizetve!”

Dia88

„A gondolkodás betegség. Annyi cirkulaló redundáns gondolat foglalja le elménk kapacitását, hogy elvesznek az érzések.”

Dia88

„…A létezés egy furcsa, kiismerhetetlen kaland. Nem értem, talán már soha nem is fogom megérteni, hogy miért vagyunk itt a földön, mi hajtja igazán az embert ennek az olykor csodálatos, olykor elrémítő utazásnak a megtételéhez, amit életnek nevezünk. Valójában oly keveset értünk, ismerünk magunkból, a világból.”

Alain Resnais (1922–2014)

„Bolyongunk a világban, múló emlékek vagyunk. Megyünk, általunk fontosnak hitt dolgok után. Megszületünk, tipegő lábacskákkal elindulunk, és végül reszkető térdekkel elmegyünk. Utazásunk a fényben tévelygés csupán. Sodródunk a világban, mint ablakon beszűrődő nyári napsugarakban a milliónyi porszem. Ideje emlékezni. Emlékezni, még egyszer végigsimogatni életünk naptárlapjait, mielőtt elindulnánk örök utunkra, bele a ködös hajnalba – az Idő véget nem érő, hatalmas kalendáriumába…”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„Térjünk át a vagyonra, az emberi viszontagságok legfőbb okozójara. Ha az összes többi dolgot, ami szorongást vált ki bennünk: a halált, a betegséget, a félelmet, a vágyat, a fájdalmak és fáradalmak elviselését összehasonlítod azzal, hogy milyen kínokat okoz a vagyon, ez utóbbi sokkal súlyosabbnak bizonyul.”

Lucius Annaeus Seneca Maior (-54–39 i.e.)

„Ne vedd túl komolyan az életet! Úgysem éled túl.”

Elbert Hubbard (1856–1915)

„A legnagyobb kaland, amire valaha is vállalkozhatsz, hogy álmaid életét éled.”

Oprah Winfrey (1954)

„Nem a legszellemesebb emberből lesz nagy író, hanem abból, aki tükörré tud lenni, vissza tudja tükrözni saját életét még akkor is, ha ez az élet csupán középszerű volt.”

Marcel Proust (1871–1922) francia regényíró, esszéista és kritikus

„A munkás beleteszi az életét a tárgyba; de az immár nem az övé, hanem a tárgyé.”

Karl Marx (1818–1883) német filozófus, közgazdász

„Az ember csak akkor erkölcsös, ha magát az életet tartja szentnek, a növényekét és az állatokét épp úgy, mint az emberét, és igyekszik a lehetőségekhez képest segítséget nyújtani minden szükséget szenvedő életnek.”

Albert Schweitzer (1875–1965) német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos

„Az élet időpazarlás és az idő az élet pazarlása, szóval rúgjunk be mindanyian és érezzük jól magunkat.”

Kurt Cobain (1967–1994)

„Ha szereted az életet, ne vesztegesd az időt, mert az idő maga az élet.”

Bruce Lee (1940–1973) amerikai-kínai színész, kínai harcművész

„Élj! Éld azt a csodálatos életet, ami benned van! Ne veszíts el semmit. Mindig keresd az új érzéseket. Ne félj semmitől.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Az ifjúság feladata, hogy szembeszálljon a korrupcióval.”

Kurt Cobain (1967–1994)

„Sok dolog van, amit megtehettem volna, de az helyett csak ültem és panaszkodtam, hogy milyen unalmas életem van.”

Kurt Cobain (1967–1994)

„Nem mi írjuk életünk legfontosabb jeleneteit.”

Paulo Coelho (1947)

„Ez életem titka. Hiába keresnétek más magyarázatot. Soha sem feledkeztem meg Nüsszai Szent Gergely szavairól: Nem a mi akaratunk, hanem Isten akarata a mi békességünk.”

XXIII. János pápa (1881–1963) a római-katolikus egyház 261. pápája

„Kézzelfoghatóan meggyőződtem egy dologról, s most egészen világos lett előttem: Teljesen hamis elképzelésem volt életszentségemet illetően. Minden cselekedetemben, vagy még a legkisebb hibámban is egy szent életét tartottam tükörképszerűen magam előtt, akit a legapróbb tettemben is utánozni akartam, olyan pontosan, mint például egy festő, aki lemásolja Rafael képét. Mindig így beszéltem: (Gonzaga) Szt. Alajos most ebben az esetben így és így cselekedne, vagy pedig ő nem tenné meg ezt meg ezt. Azonban így sohasem tudtam elérni, amit elképzeltem, s ez nyugtalansággal töltött el. Ez a módszer tehát nem vált be. A szentek erényeiből a lényeget, s nem a lényegtelen járulékos részeket kell átvenni. Én nem Szt. Alajos vagyok, s nem úgy kell szentté lennem, ahogy ő, hanem saját lényem, jellemem szerint, és a tőle teljesen különböző életkörülmények között. Nem lehetek senkinek vértelen, száraz és merev másolata, mégha az illető tökéletes példakép is. A jó Isten azt akarja, hogy úgy kövessük a szenteket, hogy erényes életük velejét tegyük magunkévá, változtassuk át vérünkké, s alkalmazzuk azt sajátos hajlamainknak és körülményeinknek megfelelően. Ha Szt. Alajos az én helyzetemben lenne, egészen másképpen lenne szent, mint ahogy lett.”

XXIII. János pápa (1881–1963) a római-katolikus egyház 261. pápája

„Amit tehetsz, csepp a tengerben, de ez ad értelmet az életednek.”

Albert Schweitzer (1875–1965) német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos