Idézetek a bölcsességről és az igazságról

„Ha kapunk egy láda narancsot, s kinyitva a ládát azt látjuk, hogy a felsõ rétegben lévõ narancsok megromlottak, akkor nem azt mondjuk: "Az alatta lévõknek jóknak kell lenniük, hogy helyreálljon az egyensúly", hanem azt: "Valószínûleg az egész láda egy romlott szállítmányból származik"; és ez az, amit egy tudósember is mondana a Világegyetemmel kapcsolatban. Így érvelne: "Ebben a világban nagymértékû igazságtalanságot találunk, s ez kellõ alapot jelent annak feltételezésére, hogy a világot nem az igazság kormányozza; ennek következtében mint morális érv, inkább Isten létezése ellen szól, semmint mellette."”

„A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította õket. Ugyanis ha ezt feltételezzük, akkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: "Miért éppen ezeket a természeti törvényeket alkotta Isten, miért nem másokat?" Ha erre azt feleljük, hogy egyszerûen a saját kedve szerint alkotta õket, minden különösebb ok nélkül, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik törvényeknek, így a természeti törvények láncolata megszakad. Ha azt mondjuk, amit némely ortodoxabb teológus mond, hogy Istennek minden törvény esetében megvan az oka arra, hogy éppen azt a törvényt hozza, és nem mást -- az ok természetesen az, hogy a lehetõ legjobb világot teremtse (noha ezt a világ láttán nem gondolnánk) -- ha tehát volt ok az Isten által adott törvényekre, akkor Istennek magának is bizonyos törvényeknek kellett alávetnie magát, s ily módon nem jutottunk előbbre azzal, hogy bevezettük Istent, mint közvetítőt.”

„Az óvatosság minden formája közül az óvatosság a szerelemben a legeredményesebb az igazi boldogság számára.”

„Három szenvedély, egyszerű, de elsöprő erejű, irányította az életemet: a szeretet utáni vágy, az ismeret keresése és az emberiség szenvedése iránti elviselhetetlen szánalom.”

„A bölcsesség kilenctizede az időben való bölcsesség.”

„Tartsd a szemed a csillagokon, a lábad pedig a földön.”

„Hidd el, hogy képes vagy rá, és félig már véghez is vitted!”

„Csak az nem követ el hibát, aki nem csinál semmit.”

„Tisztelem az 1964-es Emberjogi Törvényt. Ha szükséges, akár fegyverrel is az emberekre kényszeríteném.”

„Én az 1964-es Polgárjogi Törvény ellen szavaztam volna.”

„Az igaz, hogy a kemény munka még senkit sem ölt meg – de minek kockáztasson az ember?”

„…rabok vagyunk, amig a puszta testi vágy ösztökölésére cselekszünk, de ha a magunk alkotta törvényeknek engedelmeskedünk, akkor szabaddá válunk.”

„Fiatal fővel még érdemes tanulmányozni a bölcsességet, öregkorban már gyakorolni kell.”

„A paradoxonok olyan igazságok, amelyek egy századdal előbb születnek meg, mint kellene.”

„A várakozás százszor gyötrelmesebb, mint a valóság, és a fenyegetés szörnyűbb nekem, mint a csapás. Mihelyt bekövetkezik a baj, lefoszlik róla mindaz, ami a képzelet szüleménye, s csak annyi marad, amennyi csakugyan valóságos.”

„Addig elmélkedünk az emberiség nyomorúságáról, míg végül leroskadunk e nyomorúság képzelt terhei alatt…”

„Az ember szabadnak született, és mindenütt láncokat visel. Némelyek a többi ember urának képzelik magukat, pedig még inkább rabszolgák, mint amazok.”

„A várakozás százszor gyötrelmesebb, mint a valóság, és a fenyegetés szörnyűbb nekem, mint a csapás. Mihelyt bekövetkezik a baj, lefoszlik róla mindaz, ami a képzelet szüleménye, s csak annyi marad, amennyi csakugyan valóságos.”

„Milyen bölcsességet lehet nagyobb a kedvességnél.”