Josza Buszon idézet

Josza Buszon vagy Josza no Buszon , eredeti családneve Tanigucsi , japán haiku-költő és festő, Macuo Basó és Kobajasi Issza mellett az Edo-kor egyik legnagyobb költője.

Húszéves korában Edóba költözött, és Hajano Hadzsintól tanult költészetet. Mestere halála után Simósza tartományba ment. Példaképe, Macuo Basó nyomdokain bejárta Honsú északi tájait – ez a vidék ihlette Basó híres művét, az Oku no hoszomicsi című, haiku-betéteket tartalmazó prózáját. Buszon útijegyzetei 1744-ben jelentek meg; ekkor használta először írói nevét.

Japán más részeit is beutazta, végül 42 éves korában Kiotó városában telepedett le. Valamikor ezután kezdte Josza néven kiadni verseit .

45 évesen nősült meg, egy lánya született, Kuno. Buszon a kiotói Szumija iskola költészettanára lett. 1770-ben felvette a Jahantei nevet .

68 évet élt, sírja a kiotói Konpukudzsi zen buddhista templom területén található.

✵ 1716 – 25. december 1783