Ronald Dworkin amerikai jogfilozófus, jogász professzor.
1931-ben született az egyesült államokbeli Worcesterben. A Harvard College-ban tanult filozófiát, majd az Oxfordi Egyetemen jogelméletet. 1962-ben választották a Yale Egyetem professzorává, 1969-ben Herbert Hart professzori székét vette át az Oxfordi Egyetem jogelméleti tanszékén, s ezt a pozíciót 1998-ig töltötte be.
Antipozitivista, jogászi perspektíva, a jog működésének megértését a bíróságok működéséből vezeti le.
Pozitivizmus kritika:
-az elismerési szabály meghatároz valamilyen pedigrét, amely a többi szabály érvényességét szolgálja
-a kritérium egy múltbeli tény, amire vonatkozik egy konvenció, egyetértenek abban, hogy mi a jó. Nem képes számot adni a nehéz esetekről.
Jogelvek:
-a szabályok mindent, vagy semmit elv alapján működnek, az elvek nem
-a szabályok nem ütközhetnek egymással csak látszólagosan, az elvek ütközhetnek és nem vesztik érvényüket
-a szabályok lehetnek érvényesek, vagy érvénytelenek, az elveknek súlyok van
Dworkin értelmezési elmélete:
Minden értelmezés célt tulajdonít az értelmezés tárgyának. Alkotó értelmezés: az értelmező szándéka a fontos, a lehető legjobb színben tünteti fel a társadalmi gyakorlatot.
Értelmezés fázisai:
-előértelmezés
-a tulajdonképpeni értelmezés
-utóértelmezés
Paradigmatikus esetek: az igazolás terhét a másik félre hárítják, minden műnek vannak olyan vonásai, melyeket illetően széles körű konszenzus alakult ki. Ennek ellenpárja a hibás esetek, a legjobb értelmezés sem tudja a teljes művet elemezni.
Hibás esetek: amelyekhez nem illeszkedik értelmezési ok, hozzá kell igazítani a társadalmi gyakorlatot az értelmezéshez.
Értelmező elmélet:A jog olyan társadalmi gyakorlat, amelynek célja kényszer alkalmazásának igazolása.
1.származnak e jogaink és kötelezettségeink múltbeli politikai döntésekből
2.ha igen akkor mi ennek az értelme?
3.a múlt döntéseivel való milyen konzisztencia szolgálja a leginkább ezt az értelmet?
Konvencionalizmus szerint:1.igen
2.ennek értelme a méltányos eljárás és a kiszámíthatóság
3.a múltbeli döntésekből csak akkor származnak jogok, ha azok explicit módon benne vannak a döntésben, vagy olyan módszerekkel explicitté tehetők, melyeket a szakma konvencionálisan elfogad
Pragmatizmus:1.nem
2.a bíróknak jövő orientáltan kell döntéseket meghoznia
Jog mint integritás:1.igen
2.az értelmét az integritás eszményében látja
3.a koherenciát a politikai erkölcsnek a méltányosságtól és az igazságosságtól megkülönböztető eszmének tartja
Ronald Dworkin könyv Taking Rights Seriously
Taking Rights Seriously (1978), p. 31
Kontextus: Discretion, like the hole in a doughnut, does not exist except as an area left open by a surrounding belt of restriction. It is therefore a relative concept. It always makes sense to ask, "Discretion under which standards?" or "Discretion as to which authority?"
Sovereign Virtue (2000), p. 446
Ronald Dworkin Law's Empire
Law's Empire (1986), Preface
"Pornography: An Exchange" http://www.nybooks.com/articles/2310, response by Ronald Dworkin to Catherine Mackinnon, New York Review of Books 41(5), March 3, 1994.
"Pornography: An Exchange" http://www.nybooks.com/articles/2310, response by Ronald Dworkin to Catherine Mackinnon, New York Review of Books 41(5), March 3, 1994.
