Ronald Dworkin amerikai jogfilozófus, jogász professzor.
1931-ben született az egyesült államokbeli Worcesterben. A Harvard College-ban tanult filozófiát, majd az Oxfordi Egyetemen jogelméletet. 1962-ben választották a Yale Egyetem professzorává, 1969-ben Herbert Hart professzori székét vette át az Oxfordi Egyetem jogelméleti tanszékén, s ezt a pozíciót 1998-ig töltötte be.
Antipozitivista, jogászi perspektíva, a jog működésének megértését a bíróságok működéséből vezeti le.
Pozitivizmus kritika:
-az elismerési szabály meghatároz valamilyen pedigrét, amely a többi szabály érvényességét szolgálja
-a kritérium egy múltbeli tény, amire vonatkozik egy konvenció, egyetértenek abban, hogy mi a jó. Nem képes számot adni a nehéz esetekről.
Jogelvek:
-a szabályok mindent, vagy semmit elv alapján működnek, az elvek nem
-a szabályok nem ütközhetnek egymással csak látszólagosan, az elvek ütközhetnek és nem vesztik érvényüket
-a szabályok lehetnek érvényesek, vagy érvénytelenek, az elveknek súlyok van
Dworkin értelmezési elmélete:
Minden értelmezés célt tulajdonít az értelmezés tárgyának. Alkotó értelmezés: az értelmező szándéka a fontos, a lehető legjobb színben tünteti fel a társadalmi gyakorlatot.
Értelmezés fázisai:
-előértelmezés
-a tulajdonképpeni értelmezés
-utóértelmezés
Paradigmatikus esetek: az igazolás terhét a másik félre hárítják, minden műnek vannak olyan vonásai, melyeket illetően széles körű konszenzus alakult ki. Ennek ellenpárja a hibás esetek, a legjobb értelmezés sem tudja a teljes művet elemezni.
Hibás esetek: amelyekhez nem illeszkedik értelmezési ok, hozzá kell igazítani a társadalmi gyakorlatot az értelmezéshez.
Értelmező elmélet:A jog olyan társadalmi gyakorlat, amelynek célja kényszer alkalmazásának igazolása.
1.származnak e jogaink és kötelezettségeink múltbeli politikai döntésekből
2.ha igen akkor mi ennek az értelme?
3.a múlt döntéseivel való milyen konzisztencia szolgálja a leginkább ezt az értelmet?
Konvencionalizmus szerint:1.igen
2.ennek értelme a méltányos eljárás és a kiszámíthatóság
3.a múltbeli döntésekből csak akkor származnak jogok, ha azok explicit módon benne vannak a döntésben, vagy olyan módszerekkel explicitté tehetők, melyeket a szakma konvencionálisan elfogad
Pragmatizmus:1.nem
2.a bíróknak jövő orientáltan kell döntéseket meghoznia
Jog mint integritás:1.igen
2.az értelmét az integritás eszményében látja
3.a koherenciát a politikai erkölcsnek a méltányosságtól és az igazságosságtól megkülönböztető eszmének tartja
✵
11. december 1931 – 14. február 2013
