Lucien Lévy-Bruhl francia filozófus és szociológus, kulturális antropológus volt.
Első írásai főként a német filozófiával ill. a francia szociológia fejlődésével foglalkoztak. Első jelentősebb etnológiai írása 1900-ban jelent meg „A totemizmus” címmel. A szociológiai nézeteinek kialakulásában meghatározó szerepet játszott Dukrheim elmélete, különösen a kollektív tudat durkheimi értelmezése, ami az egyéni tudathoz képest külsődleges, de nem materiális dolog, a társadalmi összetartozás/kohézió elsődleges eszköze. A vallás és az erkölcs ezen kollektív tudat termékei. Lévy-Bruhl erkölcs-szociológiájának alaptételei „Az erkölcs és az erkölcstudományok” című írásában találhatóak , későbbi műveiben jórészt itt lefektetett alapelveit értelmezi és pontosítja, ill. támasztja alá empirikus adatokkal, etnológiai tényekkel. Könyvének elsődleges célja annak kimutatása, hogy az erkölcs elméleti, filozófiai megalapozása nem lehetséges, az erkölcs kutatásában nem a szociológiai eljárásoknak van létjogosultságuk. Lucien minden addigi kidolgozott elméleti erkölcstant lehetetlennek és haszontalannak minősít, akár tudományosak akár metafizikai jellegűek. Ezek a metamorálok ugyanis egyszerre elméletiek és szabályozóak, egyszerre akarnak megismerést és előírásokat adni, holott a megismerés és az előírások nem egyeztethetőek össze, mert az elméletnek arra kell vonatkoznia ami van, és nem arra, aminek kellene lennie. A metamorálok tévedéseinek forrása két hibás alapfeltevés: 1. feltételezik az emberi természet azonosságát; 2. az erkölcsi tudatot harmonikus egésznek tekintik. Ezek helyett az erkölcs pozitív tudományát kellene kidolgozni, amit a tisztán objektív, szubjektivitásoktól mentes erkölcsi tényekre kell alapozni - amint például a fizikát a fizikai tényekre alapozzák. Ha az emberi erkölcsöt valóban tudományos vizsgálat tárgyává tesszük, fel kell ismernünk ezen relatív voltát és el kell vetnünk az emberi természet univerzalitásának és azonosságának a tételét. A szociológia legfontosabb feladata tehát az emberi természet típusainak objektív tanulmányozása. Etnológiai kutatásai során Lucien arra a következtetésere jutott, hogy a társadalmi típusoknak különböző gondolkodási formák és lelki alkatok felelnek meg. Alapvető, minőségi különbség van a történelmi, technikai civilizációk társadalma és a primitív társadalmak, valamint a modern, illetve a primitív ember gondolkodása és mentalitása között.
Quoted in François-Bernard Mâche (1983, 1992). Music, Myth and Nature, or The Dolphins of Arion (Musique, mythe, nature, ou les Dauphins d'Arion, trans. Susan Delaney). Harwood Academic Publishers. ISBN 3718653214.
