Halíl Dzsibrán: Aktuális idézetek

„A szépség nem az arcban van; a szépség a szívben lévő fény.”

„Az élet egy sziget a magány tengerében. Egy sziget, amelynek sziklái: a remények, fái: az álmok, virágai: az egyedüllét, patakjai pedig a szomjúság.”

„Ha elrejtőzöl szívemben, nem lesz nehéz rádtalálni. Ám ha saját álarcod mögé bújsz, hiába is keres bárki.”

„És ha egy félelmet szeretnétek eloszlatni, a félelem székhelyét saját szívetekben keressétek, ne pedig annak kezében, akitől féltek.”

„Minden gyöngyszem egy templom, amely fájdalomból épült egy homokszem köré.”

„A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán önmagából.”

„Csak egyszer némultam el. Amikor azt kérdezte tőlem valaki: "Ki vagy te?"”

„A fájdalom nem más, mint az értelmünket elzáró burok feltörése. Éppúgy, ahogy fel kell törni a gyümölcs csonthéját, ha hozzá akarunk jutni a maghoz. Meg kell hát ismerned a fájdalmat.”

„Ha azt látod csak, amit megvilágít a fény, és azt hallod csak, amit a hang közöl veled, úgy a valóságban sem látni, sem hallani nem tudsz.”

„Az emlékezés a találkozás egyik formája. A feledni tudás a szabadság egyik formája.”

„Védelmezni mások jogait az emberi lét legszebb és legnemesebb vége.”

„Minél mélyebbre ás a bánat a lelketekben, annál több örömet tudtok befogadni.”

„Fájdalmatok annak a héjnak a feltörése, amely magába zárja megértéseteket.”

„Álljatok közel egymás mellett, de ne túl közel egymáshoz, mert a fák sem nőnek egymás árnyékában.”

„Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós hajnal.”

„A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható. Mert a szeretetnek elég a szeretet.”

„Csendet tanultam a beszédesektől, toleranciát a türelmetlenektől, kedvességet a durváktól.”

„A szerelem és a kételkedés sohasem voltak felületes ismerősök.”

„Az élet valóban sötétség, ha nincsen akarat, és minden akarat vak, ha nincsen tudás, és minden tudás hiábavaló, ha nincsen munka, és minden munka üres, ha nincsen szeretet.”