Gaius: Jog

Fedezzen fel érdekes idézeteket a jog.
Gaius: 14   idézetek 0   Kedvelés

„12-14. Ezen kívül egyesek testi dolgok, mások testetlen dolgok. Testi dolgok azok, amelyeket meg lehet érinteni, mint például a telek, a rabszolga, a ruha, az arany, az ezüst és végülis számtalan dolog. Testetlenek azok, amelyeket nem lehet megérinteni, amilyenek azok, amelyeknek jog a lényege, mint az örökség, haszonélvezet, a valamiképpen szerződéssel létrehozott kötelmek.”

Gaius

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Második kommentár

„51. A rabszolgák természetszerűleg uraik hatalma alatt állnak. Ez a hatalom ius gentium eredetű. Ugyanis egyöntetűen minden népnél megfigyelhetjük azt, hogy az uraknak rabszolgáikkal szemben élet és halál joguk van, és mindazt amit a rabszolga szerez, azt urának szerzi.”

Gaius

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Első kommentár

Halál , Élet

„9. A személyek joga szempontjából a legfőbb felosztás, hogy minden ember vagy szabad, vagy rabszolga.”

Gaius

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Első kommentár

Emberek

„48. Következik a személyek jogáról egy másik felosztás. Egyes személyek ugyanis önjogúak, mások más jogának vannak alávetve.”

Gaius

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Első kommentár

„1. Minden nép, melyet törvényekkel és szokásokkal kormányoznak, részben a saját, részben minden ember közös jogát használja. Ugyanis az a jog, amelyet egy nép önmagának alkotottm, az az ő sajátja és civiljognak nevezik, mintegy az állam saját joga. Azt a jogot pedig, amelyet a természetes ésszerűség az összes népek között alkotott, azt minden nép egyformán betartja és azt ius gentium-nak nevezik, mintegy mivel ezt a jogot minden nép használja. A római nép tehát részben a saját jogát, részben minden ember közös jogát használja.”

Gaius

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Első kommentár

Emberek , Törvény

„Úgy tekintendő, hogy nem jár el csalárdul (az), aki a saját jogát gyakorolja.”

Gaius

Nullus videtur dolo facere, qui suo iure utitur.
Gai. D. 50, 17, 55.
Idézetek a Digestából