Emil Cioran idézet oldal 18

„Az ember csak akkor teljesedik ki, ha megszűnik embernek lenni.”

„Csak azok a filozófusok érdekesek, akik abbahagyták a gondolkodást, és elkezdték keresni a boldogságot.”

„A filozófia ellenszert kínál a melankóliára. És sokan még mindig hisznek a filozófia mélységében!”

„Végül is, miért akarnának a hétköznapi emberek a végről elmélkedni, különösen, ha látjuk, milyen állapotban vannak azok, akik ezt teszik?”

„Azt szoktad mondani, hogy úgy kell élnünk, mintha soha nem halnánk meg. Nem tudtad, hogy mindenki így él, még a halál megszállottjai is?”

„Az ember: állat, aki látja magát élni.”

Emil Cioran Idézetek az emberekről

„Az embernek sosincsenek kétségei, miközben álmodik.”

„Elfogadom, hogy az utolsó ember legyek, ha embernek lenni azt jelenti, hogy hasonlítsak a többihez.”

„A filozófia túlságosan elviselhetetlen, s ez a legnagyobb hiányossága. Hiányzik belőle a pátosz, az alkohol, a szerelem. Mi a művész? Egy ember, aki mindent tud – de ezt nem tudatosítja. Hát a filozófus? Egy ember, aki a tudatossággal él, de nem tud semmit.”

Gondolatok alkonyában (Amurgul gândurilor)

„Lenni vagy nem lenni? Egyik sem!”

Emil Cioran idézetek

„Illuzió nélkül nem létezik semmi.”

„Ne azért írj, hogy elmondj valamit, hanem azért, mert mondanivalód van.”

„Az egyedüllét nem arra tanít meg, hogy egyedül vagy, hanem arra, hogy az egyedüli.”

„Istennek egy kifogása van csupán, az, hogy nem létezik.”

„A Gonosz felvette az Idő álnevet… Az unalom betekintést ad az örökkévalóságba, mely nem a legyőzött idő, hanem csak annak romjai.”

„Vélemények: igen; meggyőződések: nem. Ezek az intellektuális büszkeség kiindulópontjai.”

Zuhanás az időben (La chute dans le temps, 1964)

„Ha egy pillanatra is láthatnánk magunk a másik szemével, egy pillanat alatt eltűnnénk.”

„Az illat egy virág történelme.”

„Nem én szenvedek a világban, hanem a világ szenved bennem.”

„A szerelem, szentség meg szexualitás.”

„Inkább az örök éj, mintsem egy fád nap, inkább a félhomály, mint az elmosódott fény.”

„Mindenki kalauzom, aki nálamnál is bolondabb.”

„Az élet legális abszurditás.”

„Nem éri meg, hogy öngyilkos légy, elkéstél már vele.”

„Egyértelmű, hogy Isten egy megoldás volt. És ennél jobbat soha nem is fogunk találni.”

„Egy pofon és egy sértés közül jobban viseljük a pofont.”

„Az antropológia az állattan és a pszichológia keveréke.”

„Csak az ellenségeinknek és néhány minket nem szerető barát számára létezünk, más senkinek.”

„A remény a rabszolgák erénye.”

„A benned lakozó semmin kívül semmi mást sem kell akarnod.”

„Az unalom: ok nélküli szenvedés.”

„Mire vársz, hogy feladhasd?”

„Amikor teljesen biztosan tudod, hogy minden valótlan, akkor nem értheted, miért kéne fáradoznod a bizonyítással.”

“When we have no further desire to show ourselves, we take refuge in music, the Providence of the abulic.”

Emil Cioran: Idézetek angolul

“I foresee the day when we shall read nothing but telegrams and prayers.”

Anathemas and Admirations (1987)

“We always love... despite; and that "despite" covers an infinity.”

Emil M. Cioran könyv History and Utopia

History and Utopia (1960)

“What am I, other than a chance in the infinite probabilities of not having been!”

All Gall Is Divided (1952)

“To be is to be cornered.”

The Book of Delusions (1936)

“To withstand any truth…”

Drawn and Quartered (1983)

The Book of Delusions (1936)

“Eternity is absence.”

“You really should come to the house — one of these days we might die without having seen each other again.”

Drawn and Quartered (1983)

“Each of us believes, quite unconsciously of course, that we alone pursue the truth, which the rest are incapable of seeking out and unworthy of attaining. This madness is so deep-rooted and so useful that it is impossible to realize what would become of each of us if it were someday to disappear.”

"Since we have to die in any case, what's the use of seeing each other again?"
Drawn and Quartered (1983)

“Love of the absolute engenders a predilection for self-destruction. Hence the passion for monasteries and brothels. Cells and women, in both cases. Weariness with life fares well in the shadow of whores and saintly women.”

Emil M. Cioran könyv The Trouble With Being Born

The Trouble With Being Born (1973)

“The first thinker was, without a doubt, the first man obsessed by why. An unaccustomed mania, not at all contagious: rare indeed are those who suffer from it, who are a prey to questioning, and who can accept no given because they were born in consternation.”

Tears and Saints (1937)

“When we are young, we take a certain pleasure in our infirmities. They seem so new, so rich! With age, they no longer surprise us, we know them too well. Now, without anything unexpected in them, they do not deserve to be endured.”

Emil M. Cioran könyv The Trouble With Being Born

The Trouble With Being Born (1973)

“I am enraptured by Hindu philosophy, whose essential endeavor is to surmount the self; and everything I do, everything I think is only myself and the selfs humiliations.”

Emil M. Cioran könyv The Trouble With Being Born

The Trouble With Being Born (1973)

“My faculty for disappointment surpasses understanding. It is what lets me comprehend Buddha, but also what keeps me from following him.”

Emil M. Cioran könyv The Trouble With Being Born

The Trouble With Being Born (1973)

“It is debasing to die the way one does; it is intolerable to be exposed to an end over which we have no control, an end which lies in wait for us, overthrows us, casts us into the unnameable. ”

Emil M. Cioran könyv The Trouble With Being Born

The Trouble With Being Born (1973)

“We should, out of decency, choose for ourselves the moment to disappear.”

The New Gods (1969)

“Why don't I commit suicide? Because I am as sick of death as I am of life.”

The New Gods (1969)

“I admire only two types of people: the potentially mad and the potential suicide.”

On the Heights of Despair (1934)

“Maybe suffering has no more justification than life.”

On the Heights of Despair (1934)

“There is only this swarm of dying creatures stricken with longevity, all the more hateful in that they are so good at organizing their agony.”

On the Heights of Despair (1934)

“At the edge of life you feel that you are no longer master of the life within you, that subjectivity is an illusion, and that uncontrollable forces are seething inside you, evolving with no relation to a personal center or a definite, individual rhythm.”

Forrás: The Fall Into Time (1964), p. 120, first American edition (1970)