Christiaan Huygens idézet

Christiaan Huygens , latinos névformában Christianus Hugenius holland matematikus, fizikus és csillagász. Hágában született, Constantijn Huygens fiaként. Előbb matematikát tanult a leideni egyetemen, majd két évig jogot tanult a bredai Orange Főiskolán, mielőtt a természettudományok felé fordult volna. A történészek rendszerint összekapcsolják a nevét a tudományos forradalommal.

Nagy szerepe volt a modern integrál- és differenciálszámítás megteremtésében . Ezenkívül a fénnyel kapcsolatos vitáival szerzett magának nevet, lásd: hullám-részecske kettősség. 1655-ben fedezte fel a Szaturnusz Titán nevű holdját. Tanulmányozta a Szaturnusz gyűrűit, és 1656-ban feltételezte, hogy azok különböző méretű sziklákból állnak. Abban az évben figyelte meg az Orion-ködöt. Modern teleszkópja segítségével sikerült megkülönböztetnie az egyes csillagokat a felhőn belül. Az ő nevéhez fűződik még számos csillagköd, és néhány kettőscsillag felfedezése is.

Első könyvét Blaise Pascal bátorítására írta meg, a valószínűségszámítás elméletéről. A könyv 1657-ben jelent meg.

Dolgozott tengerészeti navigációhoz szükséges pontos óraművek készítésén is. 1658-ban publikált egy könyvet ebben a témában, Horologium címmel. Nagy áttörésnek számított az időmérés történetében Huygens 1656-ban bejegyeztetett szabadalma, az ingaóra. A gátlóműnek nevezett mechanizmus szabályozza az órák ütemét, és a horgonyos gátlómű nagy előrelépést jelentett a nagy pontosságú órák fejlesztésében. Készített egy mérleg-rugós órát is, körülbelül Robert Hooke-kal egy időben, de tőle függetlenül. Ezután évszázadokig vita tárgya volt, hogy melyikük találmánya volt a korábbi. 2006 februárjában egy hampshire-i konyhaszekrényben ráleltek Hooke rég elveszettnek hitt kézzel írt jegyzeteinek másolataira, amelyeket a Royal Society ülésein készített. Úgy tűnik, hogy ezek tanúsága szerint a mérlegrugós vita eldőlt Hooke javára.

A londoni Royal Society tagja 1663-tól. 1666-ban Párizsba költözött, ahol a francia Royal Society tagja lett. Az 1672-ben befejezett párizsi obszervatórium segítségével további csillagászati megfigyeléseket tett.

Sokat elmélkedett a Földön kívüli élet lehetőségeiről . A Cosmotheoros című könyvében egy élettől hemzsegő univerzumot képzelt el, amelynek a nagy része igen hasonlít a 17. századi földi életre. Hollandia liberális légköre akkoriban nemcsak engedte, hanem bátorította a hasonló feltételezéseket. Ezzel ellentétben Giordano Bruno filozófust a katolikus egyház hosszas inkvizíciós eljárás után máglyahalálra ítélte 1600-ban.

1675-ben szabadalmaztatott egy általa készített zsebórát. Feltalálója számos egyéb eszköznek is, például egy oktávonként 31 tónusú billentyűs hangszernek, amelyet az általa felfedezett „31-tet”-es zenei skála szerint készített.

Egy komoly betegség után 1681-ben visszavonult Hágába, ahol 14 évvel később, 1695. július 8-án meghalt. Wikipedia  

✵ 14. április 1629 – 8. július 1695
Christiaan Huygens fénykép
Christiaan Huygens: 16   idézetek 0   Kedvelés

Christiaan Huygens: Idézetek angolul

“…the power of this line [the cycloid] to measure time.”

Christiaan Huygens könyv Horologium Oscillatorium

Horologium Oscillatorium (1673) as quoted by Joella G. Yoder, "Christiaan Huygens, Book on the Pendulum Clock" in Landmark Writings in Western Mathematics 1640-1940 ed., Ivor Grattan-Guinness (2005)

“I do not mind at all that [Newton] is not a Cartesian provided he does not offer us suppositions like that of attraction.”

Letter to Fatio de Duillier (11 July 1687), quoted in René Dugas, Mechanics in the seventeenth century (1958), p. 440

“I esteem his [Newton's] understanding and subtlety highly, but I consider that they have been put to ill use in the greater part of this work, where the author studies things of little use or when he builds on the improbable principle of attraction.”

(1692) writing five years after the appearance of Newton's Principia, as quoted in A. R. Manwell, Mathematics Before Newton (Oxford University Press, 1959), p. 56 – «He [Huygens] said, indeed, that the idea of universal attraction [gravitation] 'appears to me absurd'.»

“I believe that we do not know anything for certain, but everything probably.”

Letter to Pierre Perrault, 'Sur la préface de M. Perrault de son traité de l'Origine des fontaines' (1673), Oeuvres Complètes de Christiaan Huygens http://books.google.com/books?id=9IVA7sK_Bh8C (1897), Vol. 7, 298. Quoted in Jacques Roger, The Life Sciences in Eighteenth-Century French Thought, ed. Keith R. Benson and trans. Robert Ellrich (1997), 163

“What a wonderful and amazing Scheme have we here of the magnificent Vastness of the Universe! So many Suns, so many Earths, and every one of them stock’d with so many Herbs, Trees and Animals, and adorn’d with so many Seas and Mountains! And how must our wonder and admiration be encreased when we consider the prodigious distance and multitude of the Stars?”

Quam mirabilis igitur, quamque stupenda mundi amplitudo, & magnificentia jam mente concipienda est. Tot Soles, tot Terrae atque harum unaquaeque tot herbis, arboribus, animalibus, tot maribus, montibusque exornata. Et erit etiam unde augeatur admiratio, si quis ea quae de fixarum Stellarum distantia, & multitudine hisce addimus, pependerit.
Book 2 http://www.staff.science.uu.nl/~gent0113/huygens/huygens_ct_en.htm, pp. 150-151
Cosmotheoros (1695; publ. 1698)

“The world is my country, to promote science is my religion.”

The earliest found citation is in K.O. Meinsma, Spinoza en zijn kring. Historisch-kritische studiën over Hollandsche vrijgeesten (Martinus Nijhoff, 's-Gravenhage, 1896). This influential study was translated in French and German, but not in English. In the original Dutch context it seems as though this is not a quote from Huygens, but a characterisation by the author (Meinsma) of what 'could haven been' Huygens' devise.
In Cosmos: A Personal Voyage (Episode 6) from 1980 it is phrased The world is my country, science my religion.
Also in The Making of Modern Europe, 1648-1780 (1985) by Geoffrey Treasure, p. 474, it is declared that this was Huygens' "motto" — but this seems very similar to the much more famous and long attested declaration of Thomas Paine in Rights of Man (1791): "My country is the world, and my religion is to do good" which has long been paraphrased "The world is my country, and to do good is my religion."
Disputed

Hasonló szerzők

Galileo Galilei fénykép
Galileo Galilei 16
olasz fizikus, csillagász, matematikus, természettudós
Isaac Newton fénykép
Isaac Newton 16
angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, alkimista
Blaise Pascal fénykép
Blaise Pascal 37
francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és …
Baruch Spinoza fénykép
Baruch Spinoza 9
holland filozófus
René Descartes fénykép
René Descartes 24
francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)
Leonardo da Vinci fénykép
Leonardo da Vinci 48
olasz/itáliai polihisztor (1452-1519)