Barbara McClintock amerikai genetikus, aki a transzpozonok felfedezéséért 1983-ban fiziológiai Nobel-díjban részesült.
McClintock a Cornell Egyetemen tanult, ott szerezte doktori címét 1927-ben. Egész életében a kukorica citogenetikáját kutatta, elsősorban kromoszómáinak morfológiáját és tulajdonságait. Kidolgozott egy módszert a kromoszómák festésére és mikroszkópban sikerült megfigyelnie a közöttük zajló crossing-overt. Ő készítette a kukorica első genetikai térképét, demonstrálta a centromer és a telomer szerepét. 1944-től az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagja volt.
Az 1940-es évek második felében és az 1950-es évek elején észrevett egy genetikai régiót, amely képes volt változtatni helyzetét a kromoszómán belül: ezzel őt tekintik a transzpozonok felfedezőjének. Mivel ez a genetikai elem ki-be kapcsolta a közelében lévő gén hatását, kidolgozott egy elméletet a génszabályozásról. Eredményeit általános hitetlenkedés fogadta, ezért 1953 után már nem publikált többet ebben a témában. A későbbiekben a kukorica vad fajtáit tanulmányozta Közép- és Dél-Amerikában. Az 1960-as és 70-es években újra felfedezték a mobilis genetikai elemeket és a géneket szabályozó régiókat. Miután közismertté McClintock úttörő munkája ezen a területen, számos díjjal tüntették ki, többek között 1983-ban megkapta a Nobel-díjat is. McClintock volt az első nő, aki egyedül, megosztatlanul részesült a fiziológiai Nobel-díjban. Wikipedia
Barbara McClintock The Fusion of Broken Ends of Chromosomes Following Nuclear Fusion
[Proc Natl Acad Sci U S A, November 1942, 28, 11, 458–463, 10.1073/pnas.28.11.458, The Fusion of Broken Ends of Chromosomes Following Nuclear Fusion, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1078518/?page=1]
[The stability of broken ends of chromosomes in Zea mays, Genetics, 26, 2, March 1941, 234–282, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1209127/]
