Anatole France idézet

oldal 3

„A természet örökké közönyös, se nem siet, se nem késik.”

„Milyen boldog lehet az a vidék, ahol ilyen mézédes források törnek fel a porhanyós anyaföldből. Milyen jókedvű, kiegyensúlyozott egészséges nép lakhatik ott! Mily forró szerelem, mennyi kultúra, hűség, barátság, értelem…”

„A Forradalmat azért szeretem, mert abból eredünk; a régi Franciaországot pedig azért, mert abból eredt a Forradalom.”

„A lelkek kifürkészhetetlenek egymásnak.”

„A féltékenység a nőben csak a hiúság sebe. A férfiban kínszenvedés, amely mélységes, mint a lelki gyötrelem, és folytonos, mint a testi fájdalom.”

„Szeretem az észt, de nem vagyok fanatikusa. Az ész megvilágosít bennünket, és utat mutat nekünk; de ha istenséget csinálsz belőle, megvakít és bűntettekre csábít.”

„A hazugság az élet egyik szükséges velejárója; nélküle nem lenne a világon művészet, sem szépség, sőt még szerelem sem.”

„Mindaddig, amíg a társadalom az igazságtalanságon alapszik, a törvényeknek az lesz a hivatásuk, hogy megvédjék és fenntartsák az igazságtalanságot.”

„Arról, amit szerettünk, csak akkor tudunk beszélni, amikor elveszítettük már, s a költő egész művészete nem egyéb, csak emlékgyűjtés és szellemidézés.”

„Bölcsen gondolkodni és értelmetlenül cselekedni, emberi dolog.”

„Mindig jobb kedveltem a szenvedélyek tébolyát, mint a közömbösség bölcsességét.”

„Csak az ábrándban rejlik az öröm, és csak a tudatlanságban lakozik a béke.”

„A legnyilvánvalóbb igazság is csak hiú szalmacséplés azoknak, akikre rákényszerítik.”

„Az emberek sohasem őszinték. Nem azért mondanak valamit, mert azt gondolják, amit mondanak; hanem azért, mert azt hiszik, hogy ez az, amit mondaniuk illik. Ez a szokásuk fölöttébb unalmassá teszi őket.”

„Az ellenzékiség igen rossz iskolája a kormányzásnak, s az okos politikusok, akik ilyen módon törnek hatalomra, nagy gonddal ügyelnek arra, hogy amikor elérték céljukat, olyan elvek szerint kormányozzanak, amelyek homlokegyenest ellenkeznek korábbi elveikkel.”

„Aki vallást alapít, nem tudja, mit cselekszik… Az effajta intézmények rendszerint nem sokáig felelnek meg alapítójuk szándékának; sőt megesik olykor, hogy annak homlokegyenest ellenkezőjévé válnak.”

„A felfegyverzett nemzetek készségesen tűrik, hogy vezessék őket. A katonai fegyelem engedelmességre szoktatja őket, s az ő részükről semmiféle felkeléstől, viszálytól vagy zavargástól nem kell félni.”

„Az ember csak akkor ura az időnek, ami maga az élet, ha órákra, percekre és másodpercekre, azaz az emberi lét rövidségével arányos darabkákra tagolja.”

„Látni, hallani, érezni: vajon nem azt jelenti-e, hogy elhasználunk valamit önnönmagunkból, és meghalunk már egy kicsit? S mi az, hogy élni, ahogy élünk ezen a földön, ha nem halódni szüntelenül, és mindennap eltékozolni egy részét annak az életmennyiségnek, amely bennünk rejlik.”

„Azért a büszkeségünkért, hogy gondolkodtunk, szomorúsággal és kétségbeeséssel kell megfizetnünk.”

„Ha igaz, hogy a vágy mindent megszépít, amit elérni törekszik, akkor az ismeretlen utáni vágy megszépíti az egész világmindenséget”

„A vallások nemigen hatnak az erkölcsökre; ellenkezőleg: azzá lesznek, amivé az erkölcsök teszik őket.”

„Az emberek többnyire szavakon perlekednek. Szavak miatt ölnek és öletik meg magukat a legszívesebben.”

„Az ő korában az asszonyoknak szerelemre van szükségük ahhoz, hogy szépek maradjanak.”

„Bossuet műveiben az eretnek csodálatos meghatározására akadtam: "Eretnek az - mondja Bossuet -, akinek önálló véleménye van, s aki a maga gondolatát és egyéni érzületét követi."”

„Halálom itt van, aminthogy már itt is volt mindig… Úgy kell gondolni rá, mint utolsó lapjára egy olyan könyvnek, amelyet még olvasok.”

„Ami azt teszi, hogy az ember vágyakozzon és szeressen, az egy édes, rettenetes erő, mely erősebb, mint a szépség.”

„Az a világ sora, hogy a gazdagok mindent olcsóbban vásárolnak, mint a szegények.”

„A dolgok szépsége a szeretetben rejlik.”

„Még a butaság az, ami a legjobban boldogul ezen a világon. Az elmés emberek ostobák. Semmire sem viszik.”

„A miniszterek és barátaik, amikor hatalmuk és állásuk veszélyben forog, az állam üdvére hivatkoznak.”

„A jó kritikus az, aki elbeszéli lelkének kalandjait a mesterművek között.”

„Mindenbe beleununk, csak abba nem, hogy megértsük a dolgokat.”

„Az ígéretek kevesebbe kerülnek az ajándékoknál, és sokkal többet érnek náluk. Sohasem adunk annyit, mint amikor reményt adunk.”

„Azt akarjuk, hogy szeressenek bennünket, s amikor szeretnek, akkor gyötörnek, vagy untatnak.”

„Nem a valóságos, hanem a képzelt lények keltik bennünk a legmélyebb és a legmaradandóbb hatást.”

„Magunkról alig tudunk valamit; másokról semmit sem. A tudatlanságban rejlik nyugalmunk; a hazugságban boldogságunk.”

„Csak a gyengeelméjűek állottak a fejlődés útjába, és csak a tébolyodottak siettették azt.”

„Csakis akkor szeretünk igazán, ha ok nélkül szeretünk.”

„A tudományok jótékonyak: meggátolják az embereket abban, hogy gondolkodjanak.”

„A vágyaknak, még a legártatlanabbaknak is, az a bajuk, hogy alávetnek másnak, és függővé tesznek bennünket.”

„Nagy dolgok megvalósításához nem csak cselekednünk kell, de álmodoznunk is; nemcsak terveznünk, de hinnünk is.”

„A tudomány haladása fölöslegessé teszi azokat a munkákat, melyek legjobban mozdították elő a tudomány haladását.”

„A könyörület: igazság és szeretet, s a szegények jobban értenek hozzá, mint a gazdagok.”

„Az akarat csalódás: az idézi elő, hogy nem ismerjük azokat az okokat, amelyek akarásra kényszerítenek bennünket.”

„Az emberek hajdanában is olyanok voltak, amilyenek ma, vagyis középszerűen jók és középszerűen rosszak.”

„Csak az önző férfiak szeretik igazán a nőket.”

„Az a megvetendő, aki, ha kell, nem tudja túltenni magát az általános szabályokon.”

„A katolikusok lemészárolták a reformátusokat; a reformátusok lemészárolták a katolikusokat: ezek voltak a gondolatszabadság első lépései.”