Idézetek a szomorúságról és a szomorúságról

„Szeress mindenkit, bízz meg néhányban, ne tégy rosszat senkinek.”

„Ha olyan egyszerű volna! Hogy vannak holmi sötét emberek, akik merő gonoszságból mindenféle sötét dolgot művelnek, és nem kell mást tenni, csak elválasztani a többiektől, és megsemmisíteni őket. Csakhogy a jót és rosszat elválasztó vonal minden ember szívén belül húzódik. S ugyan ki semmisítené meg a tulajdon szívének egy darabját?”

„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

„Elvtársak, én csak azért voltam képes túlélni a legborzalmasabb pillanatokat, mivel örökkön a szívemben hordoztam Lenint, és vele tanácskoztam meg, hogy mit kell tennem. Tegnap ismét tanácsot kértem tőle. Úgy állt előttem, mintha élne, és azt mondta: "Nem jó nekem Sztálin mellett feküdnöm, aki annyi rosszat tett a pártnak."”

„A tiszta lelkiismeret a rossz memória biztos jele.”

„Igyekezzünk úgy élni, hogy amikor meghalunk, még a temetkezési vállalkozó is szomorú legyen.”

„Bármit is tartalmaz a jelen pillanat, fogadd el, mintha magad választottad volna azt!”

„Ahol kiváltságosok, ott páriák is vannak! A csavargó gyermekek nagy száma az anya keserves helyzetének az egyik legtragikusabb és legcsalhatatlanabb bizonyítéka. E téren még az optimista Pravda is keserű beismerésre kényszerül. „Sok asszony számára komoly veszélyt jelent egy gyermek születése…” A forradalmi hatalom éppen ezért adta meg az asszonynak a magzatelhajtás jogát, amely egyike az asszony legfontosabb polgári, politikai és kulturális jogainak mindaddig, míg nyomor és családi elnyomás létezik, bármi legyen is erről mindkét nem heréltjeinek és aggszűzeinek a véleménye. Azonban ez a szomorú jog, a társadalmi egyenlőtlenség folytán előjoggá válik. Megdöbbentőek a magzatelhajtásról közölt részleges sajtó-felvilágosítások: „százkilencvenöt asszonyt tettek rokkanttá az angyalcsinálók”, akik közül harminchárom munkásnő, huszonnyolc tisztviselőnő, hatvanöt kolhozparasztasszony, ötvennyolc háztartásbeli került be 1935-ben az egyik urali falusi kórházba. Ez a vidék annyiban különbözik a többitől, hogy a rá vonatkozó adatokat közölték. Hányra tehető az egész Szovjetunióban azoknak az asszonyoknak a száma, akiket a rosszul végrehajtott magzatelhajtások kapcsán megcsonkítanak?”

„A tanács veszélyes ajándék, még akkor is, ha bölcsek adják bölcseknek, mert minden szándék rosszra fordulhat.”

„Az ilyen típus lényegében nem rosszabb a legtöbbnél, csak éppen a körülmények kényszerítették a rosszra, hol keserű, hol gyermekin naiv, hol lázadó, hol alázatos, gyűlöli a nagyfejűeket s megsimogatja a gyermekeket, sajnálja a véneket, de hogyha rossz kedve van, a nyomorultakba is belekötne, hol ijesztően kicsapongó, hol elragadóan tiszta, hol nemesen szárnyaló, hol meghökkentően közönséges, az alvilág emberének minden végletével és ellentmondásával.”

„Aki könnyen viseli múltját, az bizonnyal meghosszabbítja életét.”

„Minden politika az érdekeltek többségének közönyére épít - politika enélkül nem is lehetséges.”

„Amikor a dolgok már nem is állhatnának rosszabbul, nevetni kell rajtuk, mert különben mindent elnyel a kétségbeesés.”

„Soha nem élünk; mindig az élet várakozásában vagyunk.”

„Mi az optimizmus? Konokul azt állítani, hogy minden jól van, amikor rosszul vagyunk.”

„A kétségbeesés már sokszor nyert csatát.”

„A munka megóv minket a három fő rossztól: a szegénységtől, az unalomtól és a bűntől.”

„Az egyik szülő elvesztése szerencsétlenségnek tekinthető ... mindkettőt elveszíteni gondatlanságnak tűnik.”

„Abszurd az embereket jóra és rosszra osztani. Az emberek vagy bájosak, vagy unalmasak.”