„Azok, akik utálják a társasági életet, szerelmesek a magányukba, és azok, akik saját társaságukban egyedül érzik magukat, a társadalmi elfogadás igazi szerelmesei. Akárhogy is, az életben egyensúlyozni kell a szeretet és a gyűlölet között.”

„A magány néha a legjobb társaság.”

„… új világrész felfedezése egy ember életében, ha igazán, komolyan szerelmes.”

„A magány: nagy társaság; az elhagyottsághoz legalább kettő kell.”

„Meghajtom magamat szerelmes szívedhez, / Lehajtom fejem szerény életedhez, / Életem öröme vígságod legyen, / S bánatunk és fájdalmunk is közös legyen.”

„Jobb egyedül lenni, mint rossz társaságban.”

„Sokkal jobb egyedül lenni, mint rossz társaságban.”

„Még egy őrült társasága is jobb, mint a halál társasága.”

„Három szék volt a házamban; egy a magánynak, másik a barátságnak, a harmadik pedig a társaságnak.”

„Az unalmas ember az, aki megfoszt a magánytól anélkül, hogy társaságot nyújtana.”