„Ó, mi nem értjük a halált, soha nem értettük; a teremtmények csak akkor halnak meg igazán, amikor mindenki más, aki ismerte őket, is meghalt.”

„Valami nem okvetlenül igaz attól, hogy egy ember meghal érte.”

„Ó, az élet fája növekszik, ahol a szellem soha nem hal meg, és az üdvösség fényes sugara ragyog a sötét és üres égbolton.”

„Amikor meghalunk, legalább már nem félünk többé a haláltól.”

„A halál nem a legnagyobb veszteség az életben. A legnagyobb veszteség az, ha meghal bennünk valami, de mi tovább élünk. Soha ne add meg magad!”

„A gyávák ezer halált halnak, de a bátrak csak egyszer halnak meg.”

„A szerelem soha nem hal természetes halált. Azért hal meg, mert nem tudjuk, hogyan kell utánateölteni a forrását. Vakság, hibák és árulások miatt hal meg. Betegség és a sebek, kimerültség, elszáradás és szennyezés miatt múl ki.”

„Míg éltem, rontásod voltam - ha meghalok, halálod leszek.”

„A legfontosabb dolog, amit a Tralfamadore-on megtanultam, hogy amikor valaki meghal, csak látszólag hal meg.”

„Nem tudom elviselni, hogy az életem olyan gyorsan halad, és én nem is éltem igazán.”