„Nem hiszem, hogy bárki is feltétlenül készen állna a halálra. Csak remélni lehet, hogy amikor közeledik, úgy érzel majd, hogy elmondtál mindent, amit el akartál mondani. Senki sem akar a mondat közepén meghalni.”

„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”

„Senkiről sem akarok rosszat mondani, és minden jót el akarok mondani, amit bárkiről tudok.”

„Az emberek furcsák, nem akarnak sem élni, sem meghalni.”

„Ha bárki is haszontalan akar lenni, hagyd őt szerelembe esni.”

„Azt szoktad mondani, hogy úgy kell élnünk, mintha soha nem halnánk meg. Nem tudtad, hogy mindenki így él, még a halál megszállottjai is?”

„Van merszem meghalni. Amit tudni akarok az az, hogy van-e merszed élni?”

„Nézzük, mi történik itt, ahol senki sincs, ahol semmi se történik, legyen már az, hogy valami itt is történik, hogy valaki itt is van, és akkor legyen vége, legyen csend, lehessen belekerülni a csendbe, vagy legyen más hang, más hangok hangzása, nem életé és halálé, ami bárki élete és halála, csak nem az enyém, lehessen belekerülni a történelembe, hogy aztán ki lehessen kerülni belőle, nem, ennek mind semmi értelme.”

„Ha szót akarok érteni valakivel, az előzőleg rendelkezésem-re álló idő egyharmadában önmagammal foglalkozom, s azzal, hogy mit fogok mondani neki – kétharmadában pedig róla gondolkozom, s arról, hogy mit mond majd ő.”

„Egy olyan nemzet, amely évről évre több pénzt költ a katonai védelemre, mint a társadalmi felemelkedést szolgáló programokra, közeledik a szellemi halálhoz.”