„Abban a magányban élek, amely fiatalkoromban fájdalmas, de az idősebb korban kellemes.”

„Engedményt kell tennünk a kornak, amelyben élünk.”

Agatha Christie (1890–1976)

„Olyan korban élünk, amikor a felesleges dolgok az egyetlen szükségleteink.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Csak az képes hatalmasan hatni, ki saját korának embere, míg ellenben ki korát megelőzi, csak halála után él, ki pedig korától elmaradt, élve is halott.”

Kossuth Lajos (1802–1894) (1802-1894) magyar politikus, kormányzó-elnök

„A magány jó, de viszont szükséged van valakire, aki elmondja neked, hogy a magány jó.”

Honoré de Balzac (1799–1850) francia regényíró

„A barátságnak nincs szüksége szavakra - ez egy olyan magány, amely megszabadult a magány gyötrelmeitől.”

Dag Hammarskjöld (1905–1961) svéd diplomata, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2. főtitkára

„Olyan ember voltam, aki a magányban virágzott; nélküle olyan voltam, mint egy másik ember élelem és víz nélkül. Minden egyes nap a magány nélkül meggyengített. Nem voltam büszke a magányomra; de függő voltam tőle.”

Charles Bukowski (1920–1994)

„Az élet egy sziget a magány tengerében. Egy sziget, amelynek sziklái: a remények, fái: az álmok, virágai: az egyedüllét, patakjai pedig a szomjúság.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Néha kísérteties magányt éreztem, másokban is - fiatal hivatalnokokban alkonyatkor, az éjszaka és az élet legmegragadóbb pillanatait pazarolva.”

F. Scott Fitzgerald (1896–1940)

„A magány néha a legjobb társaság.”

John Milton (1608–1674)