„A szívünk és elménk átalakításának kulcsa az, hogy megértsük, hogyan működnek a gondolataink és az érzelmeink.”

„Jó, ha szívünk együgyű, de elménk nem az.”

Anatole France (1844–1924)

„Mindig legyen nyitott az elméd és együttérző a szíved.”

Phil Jackson (1945)

„Ahhoz, hogy megértsük egy ember szívét és elméjét, ne azt nézzük, hogy mit ért már el, hanem azt, hogy mire törekszik.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Az elménk néha azt látja, amit a szívünk szeretne igaznak látni.”

Dan Brown (1964) amerikai regényíró, művészettörténész

„A szívedet a kabátujjadon hordani nem túl jó terv; belül kell hordanod, ahol a legjobban működik.”

Margaret Thatcher (1925–2013) brit konzervatív politikus

„Ne engedd, hogy elméd megmondja a szívednek, mit kell tennie. Az elme könnyen feladja.”

Paulo Coelho (1947)

„Ha az elmém el tudja képzelni; és a szívem hinni tud benne - akkor én el tudom érni.”

Muhammad Ali (1942–2016) olimpiai és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó

„Ma is naplóm nézegetésével foglalatoskodám, s most egészen más oldalú gondolatok keletkezének bennem. Még eddig senkivel nem közlöttem ezeket, de hátha történetesen politicus vagy vallásos bigottak kezébe kerülhet? Ez sok gyengémet, szívemnek sok titkát s gondolatimnak oly egyenes kifejezését foglalja magában, melyek csak önmagamnak megvallhatók. Könnyen visszaélhetnének vele, s szamarak előtt nevetség tárgya is lehetnék. De igen sajnálom megválni tőle, s búsulnék, ha elveszne. Nem tudom, nevetséges vagy borzasztó dolognak nevezzem-e helyhezetünket, hogy az embernek félnie kell önmaga számára is egész tisztaságában leírni gondolatit és érzelmeit? Ekként kell-e kétszínséghez szoktatnunk magunkot még magános elmélkedéseinkben is, s megcsalni magunkot, a világot és az istent is?”

Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) erdélyi író, műfordító, utazó, felfedező, művelődésszervező, az MTA tagja

„Hála a színház különlegesd varázsának…az igazi csodálat olyan gondolatokkal szemben tölti el szívünket, amelyek előzőleg talán távol álltak tőlünk, és mégis annyira hatnak ránk, hogy azt képzeljük, bennünk is éppúgy megfoganhattak volna.”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező