„Bárhová fordul az ember, mindenhol talál valakit, akinek szüksége van rá.”

„A lánynak nincs szüksége senkire, akinek nincs szüksége rá.”

„A magány jó, de viszont szükséged van valakire, aki elmondja neked, hogy a magány jó.”

„Mit kerestem, amikor kimásztam az odúmból, a hunyorgó fényben vonszolva magam elérhetetlen ködképek felé? (…) A visszautat a sötétbe, a semmibe, a komolysághoz, haza, valakihez, aki még mindig vár, akinek szüksége van rám, és akire nekem is szükségem van, aki a karjába zár és azt mondja, ne hagyjam el soha, aki átadja a helyét és virraszt fölöttem, aki szenvedett, ahányszor csak elhagytam, akit gyakran meggyötörtem és akinek ritkán okoztam örömet, akit sosem láttam.”

„Azok, akiknek vezetőre van szükségük, nem képesek azt kiválasztani.”

„Ritkán kötök ott ki, ahová menni szándékoztam, de gyakran ott találom magam, ahol szükség van a jelenlétemre.”

„Mikor a kultúra, a keresztény hitből kiindulva, az emberi természet megvetésével az embert megtagadta, oly ellenséget szerzett magának, mely szükségképpen tönkreteszi annyira, amennyire az ember nem talált helyet benne.”

„Amit a felsőbbrendű ember keres, önmagában találja meg, amit a kis ember keres, másokban találja meg.”

„A szerelem azt jelenti, hogy szükségünk van valakire. A szerelem elnézi a másik rossz tulajdonságait, mert valahogy kiegészítenek téged.”

„Emberré lenni; ford. Szigethy Gabriella; Vigilia, Bp., 2002”