„Hittünk ötletünkben - egy családi park, ahol a szülők és a gyerekek szórakozhatnak - együtt.”

„Bárcsak a szülők észrevennék, hogy mennyire untatják a gyermekeiket!”

George Bernard Shaw (1856–1950)

„Nincs olyan barátság, sem szeretet, mint a szülő szeretete a gyermeke iránt.”

Henry Ward Beecher (1813–1887)

„A hazudós gyerek mögött könnyű fellelni a szigorú szülőt.”

Alfred Adler (1870–1937) osztrák pszichiáter

„A gyermeket először a szülő nevelje meg igazán, és csakis azután legyen egy csekély külső segítség.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„A szülők csak jó tanácsot adhatnak és irányíthatnak, de a jellemét mindenkinek magának kell kialakítania.”

Anne Frank (1929–1945)

„Az egyik szülő elvesztése szerencsétlenségnek tekinthető ... mindkettőt elveszíteni gondatlanságnak tűnik.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„A nagyi a híradót nézi a tévében, a gyerek a telefont nyomogatja, az egyik szülő ezt a sorozatot nézi, a másik meg azt a sorozatot, és a szolgáltatók különböző demográfiákat céloznak azzal, hogy kit mi köt le. Eltűnni látszik az a fajta élmény, hogy a család együtt nézzen valamit, és legyen egy olyan produkció, ami mindenkinek ad valamit, amit aztán családilag meg lehet beszélni. Akkor lennék a legboldogabb, ha A besúgó ezt valahogy visszahozná, és generációk néznék együtt.”

Szentgyörgyi Bálint (1992)

„A hálás szív nemcsak a legnagyobb erény, hanem az összes többi erény szülője is.”

Cicero (-106–-43 i.e.) ókori római író, filozófus, politikus

„A versek akár a gyerekek. Szeretnek olykor a szülők köré gyűlni, körbeülni őket, lábukhoz kuporodni, áhítattal figyelni minden egyes rezdülésüket. Kíváncsiak, folyton érdeklődőek: hogyan születtem, miért születtem, vártatok rám, ilyennek képzeltetek? Önmagukat kereső keserű út kezdete. A versek akár a gyerekek. Lehetnek fáradtak, energikusak, simulékonyak olykor hamisan huncutak. Nem lehet haragudni rájuk. Sokszor értelmetlenül idegennek hatnak szavaik, melyek sérülékeny lelkük bölcsőjéből szállanak a nagy, ijesztő világ vákuumába. Ezek idővel mind értelmet nyerő, igazán mély jelentésekké válnak.”

Egri László