„Német Királyi Gránátosok”
Megjegyzése a Csatorna-szigetekre küldött német gránátoshadosztályra, amelyek szárazföldre való visszahívását hiába próbálta meg elérni Adolf Hitlernél. (A hadosztály a normandiai partraszállás után a szigeteken rekedt, majd 1945 májusában egyetlen lövés nélkül megadta magát a briteknek.) 1944 április;
Milton Shulman kanadai haditudósító beszélgetése Blumentritt tábornokkal, 1946 február”

„Egy nagy humbug.
Megjegyzése a náci propaganda által bevehetetlen erődrendszerként beállított Atlanti Fal nevű védvonalra. Beszélgetés Erwin Rommellel a nyugati német hadseregcsoport párizsi parancsnokságán, 1943 december;”

„Az a szilárd meggyőződésem, hogy a német katonák bevetése ott, ahol a második világháborúban a Hitler-katonaság tombolt, csak szítaná és nem csökkentené a konfliktust.”

„Minden pszichikai robusztussága mellett Keitel egy érzékeny, másokat megértő ember volt, nyoma sem volt benne a brutalitásnak vagy a szürke fásultságnak. Mély belső fájdalommal töltötte el fiának és lányának halála, a feleségéért a Berlin elleni bombázások idején érzett aggodalom. (…) Ő volt az, aki az 1944. július 20-i merénylet után Hitlert a karjaiba vette, majd teljes nyugalommal és oltalmazóan, mint egy gyermeket vezette ki a szabadba. ˙(…) Egy kötelességtudó, engedelmes katona, de egyenes, igazságos és segítőkész.
Alfred Jodl, német tábornok”

„Halál a német megszállókra!”

„Jómagam és Jodl tábornok nem mindig értettünk egyet a Legfelsőbb Parancsnoktól kapott utasításokkal, de végrehajtottuk őket.
Keitel vallomása a Nürnbergi perben; 1946”

„Néha az igazi szeretet éppen olyan néma, mint amilyen vak.”

„Milyen csodálatos, hogy paradoxonnal találkoztunk. Most már van némi reményünk az előrelépésre.”

„… aki javítani akar az emberiség sorsán, annak vállalnia kell némi kockázatot.”

„Csatorna?! Kanális! A csatornában nincs ennyi sz*r.”