„A szellemnek, a munkálkodó szellemnek nem volna szabad nyomorúságos szükséghez kötve lenni.”

„A szellem akkor lesz szabaddá, ha többé támaszt nem keres.”

Franz Kafka (1883–1924) prágai német író

„Az irodalom, nagyon jól tudom, igen nagy mértékben gazdasági és társadalmi erők függvénye; de végeredményben a szellem mégis autonóm valami és ha a szellem jelenségei betegek, a betegséget elsősorban magában a szellemben kell keresni. A szellemben van a hiba, a szellem esett valami ormánysági letargiába, nem akar szülni, új, szép szörnyetegeket.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„A rövidség a szellem lelke.”

William Shakespeare (1564–1616) angol drámaíró, költő, színész

„Az előítélet a szellem szennyeződése.”

Peter Ustinov (1921–2004)

„A gondolkodásról való lemondás a szellem csődje.”

Albert Schweitzer (1875–1965) német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos

„Az indítékok elvesztése a szellem legnagyobb tragédiája.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

„Az emberi szellemnek győznie kell a technológia felett.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„A szubjektum, határozottabban elgondolva, a szellem. Ez úgy jelenik meg, mint lényegileg valami létező tárgyra vonatkozó: ennyiben tudat. A tudatról szóló tanítás ezért a szellem fenomenológiája.”

Georg Hegel (1770–1831) német filozófus, egyetemi tanár

„A szellem elme nélkül, a szellem test nélkül nem az ember típusa, ezért az emberi spiritualitás az elmét, az életet vagy a testet nem becsülheti le, vagy tarthatja csekély jelentőségűnek őket: inkább nagy jelentőségűnek, óriási fontosságúnak fogja őket tartani, éppen azért, mert ezek a szellem életének feltételei és eszközei az emberben.”

Sri Aurobindo (1872–1950) indiai hazafi, szabadságharcos, filozófus, jógi, guru, és költő