„Az allegória – mindannyiunk szemében – esztétikai tévedés. (Először azt akartam írni, hogy „Az allegória nem más, mint az esztétika egyik tévedése”, de aztán rájöttem, hogy allegóriát rejt ez a mondat.)”

„Olyan könyvet fogok írni (…), amelyben minden mondat hatásos és elegáns, de másként, mint az őt megelőző és követő oldalak mondatai.”

„A teória olyan épület, melynek alapja a praxis. Aki ezt szem előtt tartva, általános eszméket penget, az puszta hangot mond, s üres szalmát csépel - vagy mást akar, mint amit mond.”

„Az egész nyomorult életem lepergett fáradt szemeim előtt, és rájöttem, hogy bármit is teszel, a végén úgyis csak időpocsékolás lesz, úgyhogy akár meg is őrülhetsz.”

„Az ostoba elsőnek mond véleményt.”

„Aki mást mond, marhaságokat beszél.”

„Soha ne mond el az igazat azoknak, akik azt nem érdemlik meg.”

„Mit mond a lelkiismereted? - Azzá az emberré válsz, aki vagy.”

„Néha bármit mond egy asszony a férfinak, az csak rossz lehet.”

„Milyen politikai rendszert fognak választani, ezt meg sem kísérlem kitalálni. Egyáltalán nem csodálkoznék, ha ez messzemenő dekoncentrációval együttjáró teokrácia lenne. Szükség van minden nemzetre, még a legkisebbekre is, mert olyanok együtt, mint a szivárvány színei - erről ábrándoznak a lengyel romantikusok -, ezért a nemzetek baráti vetélkedésének is túl kell jutnia a manapság zajló paródia szakaszán. Nem fogják hát a szemünkre vetni, hogy csak lengyelül, magyarul, vagy csehül tudtunk vagy akartunk írni, és mindhárom irodalmat váratlanul igazán gazdagnak találják majd.”