„Azok a ruhák, amelyeket megvettél, hozzád tartoznak, a részeid, és különleges pillanatokat képviselnek. Olyan pillanatokat, amikor azzal a szándékkal indultál el otthonról, hogy megajándékozod magad, mert elégedett voltál a világgal. Olyan pillanatokat, amikor valaki megbántott, és ezzel akartál vigasztalódni. Olyan pillanatokat, amikor úgy érezted, meg kell változtatnod az életed. A ruhák mindig érzelmet változtatnak anyaggá.”

„A szerelem öröme csak egy pillanatig tart, a szerelem fájdalma egy életen át.”

„Abban a pillanatban, amikor megláttam őt, egy részem kijött a testemből, és köré tekerte magát. Még mindig ott tartózkódik.”

„Vannak pillanatok az életben, amik nem számítanak, és vannak, amik igen, és van néhány – talán tucat –, amikor minden egy hajszálon múlik.”

„Ne vádold a világot! Tedd jobbá! Hogyan? Minden pillanatban Jobbá téve önmagad.”

„Milyen csodálatos, hogy senkinek nem kell egy pillanatra várnia, mielőtt elkezdené javítani a világot.”

„Az ember addig nem ismeri fel élete igazán fontos pillanatait, amíg már túl késő nem lesz.”

„Vannak pillanatok, amikor az embernek választania kell a saját életének teljes élése vagy valamilyen hamis, sekély, megalázó lét meghúzása között, amelyet a világ képmutatásában követel.”

„Vannak ilyen ritka pillanatok az életben - amikor a színek hirtelen színesebbek lesznek, minden felderül, tisztábban hallod a hangokat, jobban ízlik az étel, és mindig, minden egyes pillanatban ő jár a fejedben, közben pedig tudod, hogy a másik pontosan ugyanezt érzi irántad.”

„Minden bimbó csak egyszer virágzik, s minden virágnak csak egyetlen olyan pillanata van, amikor tökéletes szépségben pompázik; hasonlóképpen, a lélek kertjében is minden érzelemnek megvan a maga virágzási ideje, vagyis egyetlen olyan pillanata, amelyben bája kiteljesedik, és uralma fenségesen tündököl. Minden csillag éjszakánként egyszer halad át a fejünk fölötti délkörön, és csak egy pillanatig ragyog ott; ugyanígy, az értelem egén is, minden gondolatnak csak egyetlen - hogy úgy mondjam - zenit-pillanata van, amelyben teljes fényében és egész nagyságában delel. Művész, költő vagy gondolkodó: ott, ezen az egyszeri és tűnő ponton ragadd meg gondolataidat és érzelmeidet, hogy rögzítsd vagy megörökítsd őket, mert ez a tetőpontjuk.”