„Az orvosság beteggé, a matematika szomorúvá, a teológia bűnössé teszi az embert.”

„Ide figyeljetek – mondotta – én, az ember, aki szomorú voltam, és most már nem vagyok szomorú, ígéretet teszek nektek (tavi állatoknak) a magam és minden utánam következő igaz ember nevében, hogy nem bántalak és nem zavarlak benneteket semmiféle játékaitokban. Ha ti ezzel szemben megígéritek, hogy valahányszor szomorú leszek, vagy bármelyik utánam következő ember szomorú lesz, megvigasztaljátok, mint ahogyan most tettétek velem. Szólottam és az én szavam szerződés.”

Wass Albert (1908–1998) erdélyi magyar író, költő

„A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.”

Neumann János (1903–1957) magyar származású amerikai matematikus

„Minden szellemi és intellektuális dolog fölött, a filozófia és a teológia fölött áll az ember segítőkészsége a másik ember iránt, és az a feladat, hogy az ember az embernek testvére legyen!”

Albert Schweitzer (1875–1965) német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos

„A büszke emberek maguknak szülnek szomorú bánatot.”

Emily Brontë (1818–1848) angol költő, író

„Minden orvos, aki pontosan megjósolja, hogy betege mikor hal meg, vagy helyesebben: meddig él, feltétlenül nevetségessé teszi magát. Az emberi életben kiszámíthatatlan tényezők játszanak döntő szerepet. Gyakran a gyengék váratlan ellenálló képességekről tesznek tanúságot, s az erősek letörnek.”

Agatha Christie (1890–1976)

„Más szavakkal, minden matematika formalizálható, de a matematika nem meríthető ki egy rendszerrel, egyre gazdagabb nyelvek végtelen sorozatát igényli.”

Rudolf Carnap (1891–1970)

„A matematika a tudományok kapuja és kulcsa.”

Roger Bacon (1220–1292) brit filozófus, alkimista

„A matematika a kulcs és az ajtó a tudományokhoz.”

Galileo Galilei (1564–1642) olasz fizikus, csillagász, matematikus, természettudós

„Az agy nem a matematika nyelvét használja.”

Neumann János (1903–1957) magyar származású amerikai matematikus