„Nagy táskáját kezében tartva, kecsesen fölcsúszott a korláton, s ugyanakkor ért föl, amikor Banks mama. Jane és Michael tudták, hogy ilyesmi még sohasem történt a világon. A korláton lecsúszni még hagyján, azt maguk is megtették nemegyszer, de fölfelé – soha!”

„…A létezés egy furcsa, kiismerhetetlen kaland. Nem értem, talán már soha nem is fogom megérteni, hogy miért vagyunk itt a földön, mi hajtja igazán az embert ennek az olykor csodálatos, olykor elrémítő utazásnak a megtételéhez, amit életnek nevezünk. Valójában oly keveset értünk, ismerünk magunkból, a világból.”

„Lisey egyre zavaróbbnak érezte, ahogyan ezek az emlékek folyamatosan a felszínre törtek. Mintha a múlt sohasem ért volna véget, mintha az idő végtelenbe nyúló tornyának emeletén továbbra is minden újra meg újra megtörténne.”

„Én vagyok a legboldogabb teremtmény a világon. Talán mások is mondták már ezt, de ilyen igazságosan még senki sem. Még Jane-nél is boldogabb vagyok; ő csak mosolyog, én nevetek.”

„Soha nem értjük meg, hogy milyen kevés dologra van szükségünk ezen a világon, amíg azt el nem vesztjük..”

„Az olyan világban, amelyikbe Michael Jackson belefér, bármi lehetséges.”

„Amikor valamilyen nagyszerű szándék, valami rendkívüli projekt inspirál, minden gondolat között megszakad a kötelék: Az elméd meghaladja a korlátokat, a tudatod minden irányban tágul, és egy új, nagyszerű és csodálatos világban találod magad. A szunnyadó erők, képességek és tehetségek életre kelnek, és felfedezed, hogy messze nagyobb ember vagy, mint amilyenről valaha is álmodtál.”

„Ha pénz van a kezedben, akkor csak te felejted el, hogy ki is vagy valójában. De amikor nincs pénz a kezedben, az egész világ elfelejti, hogy ki vagy. Ilyen az élet.”

„A föld kerek, és az a hely, amely végnek tűnik, lehet, hogy csak a kezdet.”

„Hagyd, hogy a világ megváltoztasson és te megváltoztathatod a világot.”