„Megjegyezte, hogy az Alef a mindenségnek egy olyan pontja, amely minden más pontot magába foglal.“

— Jorge Luis Borges

Elbeszélések, Az Alef

Forrás Wikiquote. Utolsó frissítés 2021. június 3..

Témakörök

foglalt

Jorge Luis Borges37

argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, fil… 1899 - 1986

Hasonló idézetek

„A vádlott írásművei az ellenforradalmat támogatták. Az Írószövetség pontokba foglalt nyilatkozata pedig, amelynek megszerkesztésében a vádlott is közreműködött, egyenesen az ellenforradalom komoly eszmei megnyilvánulása volt.“

— Lakatos István magyar Kossuth-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja (1927–2002) 1927 - 2002

Róla írták, mondták

„Szerelem behódol az elfoglaltságnak. Ha ki szeretnél lépni a szerelemből, foglald el magad és akkor biztonságban leszel.“

— Publius Ovidius Naso, könyv Remedia amoris

Remedia Amoris, 143
Forrással ellátott idézetek
Eredeti: Qui finem quaeris amoris/Cedit amor rebus; res age, tutus eris.

Szeretet

„Semmit sem szeretni, sem gyűlölni" magában foglalja a felét minden életbölcsességnek; a másik fele: "Semmit sem mondani és semmit sem hinni el.“

— Arthur Schopenhauer 1788 - 1860

Forrás nélküli idézetek

„Légy önmagad. Mindenki más már foglalt.“

— Oscar Wilde ír költő, író, drámaíró 1854 - 1900

„Az a parancsoló szó, hogy kötelesség, bármi legyen is az eredete, csupán egy magatartási szabály létezésének tudatát foglalja magába.“

— Charles Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója 1809 - 1882

Neki tulajdonított idézetek

„Amikor kihirdették, hogy a Könyvtár minden könyvet magában foglal, különös boldogság volt az első érzés. Minden ember az érintetlen és titkos kincs urának érezte magát.“

— Jorge Luis Borges, könyv Bábeli könyvtár

Elbeszélések, Bábeli könyvtár

Érzés, Emberek, Könyvek, boldogság

„A kis dolgok nagy helyet foglalnak el életünkben.“

— Anatole France 1844 - 1924

életkor

„Belépsz az életbe, mint egy étterembe, hogy asztalhoz ülj. De tévedsz; minden hely foglalt. Nem az“

— Hippolyte Adolphe Taine francia kritikus, irodalomtörténész 1828 - 1893

Idézetek műveiből

életkor

„A gondolkodás betegség. Annyi cirkulaló redundáns gondolat foglalja le elménk kapacitását, hogy elvesznek az érzések.“

— Dia88

Betegség, Gondolkodás, Érzés

„Abból a szempontból tényleg lehetetlen nyelv a magyar, hogy nem foglalja magában a nemeket. Olyan ez néha, mintha egy sűrű titokra ügyelne. Mint a vígjátékoknak az a bizonyos rezonőrje, a bizalmas barát, a harmadik, aki jól ismeri a szeretõk titkát, de mélyen hallgat, amíg csak a körülmények szóra nem bírják.“

— Kertész Imre magyar író, műfordító 1929 - 2016

Forrás: Élet és Irodalom, 2001/51-52. szám http://es.fullnet.hu/015152/proza1.htm. Letöltve: 2008.11.03.

Titok

„… az idegrendszer működése kétféle közléstípuson alapszik: egyfelől olyanokon, amelyek nem foglalnak magukban aritmetikai formalizmusokat. Másfelől olyanokon, amelyek igen. Az előbbi típusba tartoznak az utasítás-közlések (logikai közlések). Az utóbbiba pedig a számközlések (aritmetikai közlések). Az előbbieket szorosabb értelemben vett nyelvként jellemezhetjük, míg az utóbbiakat matematikának tekinthetjük.“

— Neumann János magyar származású amerikai matematikus 1903 - 1957

Neki tulajdonított idézetek

Matematika

„Elfogadom azt a nézetet (amit már az igazság klasszikus vagy korrespondencia elmélete is magába foglalt), hogy akkor és csak akkor tekinthetünk egy tényállást "valóságosnak", ha az ezt leíró kijelentés igaz. Súlyos tévedés volna azonban ebből arra következtetni, hogy egy elmélet bizonytalansága, azaz hipotetikus vagy sejtésszerű jellege bármilyen értelemben csökkentené azt az igényt, hogy valamit valóságosat írjon le.“

— Karl Popper 1902 - 1994

Három nézet az emberi tudásról http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Popper.htm

Igazság

„Amikor a veréb fészket épít az erdőben, csak egyetlen ágat foglal el. Amikor a szarvas a folyónál a szomját oltja, csak annyit iszik, amennyi a gyomrába fér. Mi azért gyűjtögetünk, mert üres a szívünk.“

— Anthony de Mello 1931 - 1987

A szív ébredése

Szív

„Ma is naplóm nézegetésével foglalatoskodám, s most egészen más oldalú gondolatok keletkezének bennem. Még eddig senkivel nem közlöttem ezeket, de hátha történetesen politicus vagy vallásos bigottak kezébe kerülhet? Ez sok gyengémet, szívemnek sok titkát s gondolatimnak oly egyenes kifejezését foglalja magában, melyek csak önmagamnak megvallhatók. Könnyen visszaélhetnének vele, s szamarak előtt nevetség tárgya is lehetnék. De igen sajnálom megválni tőle, s búsulnék, ha elveszne. Nem tudom, nevetséges vagy borzasztó dolognak nevezzem-e helyhezetünket, hogy az embernek félnie kell önmaga számára is egész tisztaságában leírni gondolatit és érzelmeit? Ekként kell-e kétszínséghez szoktatnunk magunkot még magános elmélkedéseinkben is, s megcsalni magunkot, a világot és az istent is?“

— Bölöni Farkas Sándor erdélyi író, műfordító, utazó, felfedező, művelődésszervező, az MTA tagja 1795 - 1842

1836. január 7.
Naplójából

Világ, Könny, Szív, Emberek

„…a jogi viszonyok és az államformák nem érthetők meg sem önmagukból, sem az emberi szellem úgynevezett általános fejlődéséből, hanem ellenkezőleg, azokban az anyagi életviszonyokban gyökereznek, amelyeknek összességét Hegel… »polgári társadalom« néven foglalja össze, a polgári társadalom anatómiáját pedig a a politikai gazdaságtanban kell keresni.“

— Karl Marx német filozófus, közgazdász 1818 - 1883

Eredeti: Bevezetés a hegeli jogfilozófia kritikájához (Introduction to A Contribution to the Critique of Hegel’s Philosophy of Right)

Emberek

„Foglaljuk össze az eddig tanultakat. 1. Kocsonya nemcsak nálunk van, hanem még Amerikában is. 2. De más népek nem raknak bele fokhagymát. 3. Mi viszont rakunk. 4. A magyar konyhaművészet legrégibb és legautentikusabb forrásai szerint a végén tesszük a fokhagymát a kocsonyánkba. 5. Tehát rendes szittya ember az, aki a végén fokhagymáz. 6. A Váncsa-féle fokhagymázás egyfajta választóvíz, ami megmutatja, ki az igaz magyar, ki nem.“

— Váncsa István magyar író, újságíró 1949

Kocsonya

Emberek

„Ne vitatkozzunk az "evolúció" és a "haladás" szavak értelmén; bár ami engem illet, szívesebben nevezem reformnak. Mert a "reform" szó magában foglalja azt, hogy a világot valaminek a képére igyekszünk átformálni, és ez a kép már létezik szellemünkben… E kérdésben tetten érhető korunk egész ingatagsága és rettentő zűrzavara. Összekevertünk két különböző és egymással ellentétes dolgot. A haladásnak azt kéne jelentenie, hogy szakadatlanul változtatjuk a világot, mert azt akarjuk, hogy egyre jobban hasonlítson az elképzeléshez. Ma viszont a haladás azt jelenti, hogy szakadatlanul változtatjuk az elképzelést. Azt kéne jelentenie, hogy lassan, de biztosan igazságot és könyörületességet viszünk az emberi világba; manapság ellenben azt jelenti, hogy egy pillanatig sem vagyunk restek kételkedni az igazság és a könyörület kívánatos voltában: elegendő egyetlen bőszült oldal a porosz szofista tollából, hogy máris kétségbe vonjuk. A haladásnak azt kéne jelentenie, hogy az Új Jeruzsálem felé haladunk, holott ma azt jelenti, hogy az Új Jeruzsálem egyre távolodik tőlünk. nem a valóságot alakítjuk az ideál képére, hanem megváltoztatjuk az ideált: ez a könnyebb.“

— Gilbert Keith Chesterton angol író, filozófus, teológus 1874 - 1936

VII. Örök forradalom
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Akarat, Világ, Kérdés, Emberek

„Budapesten születtem, egy zsidó családban, amelynek anyai ága az erdélyi Kolozsvárról, az apai pedig a Balatonvidék délnyugati sarkából származik. Nagyszüleim még gyertyát gyújtottak a Sabbat beálltakor, péntek este, de nevüket már magyarosították, és természetes volt számukra, hogy a zsidóságot a vallásuknak, a hazájuknak pedig Magyarországot tekintsék. Anyai nagyszüleim a Holocaustban lelték halálukat, apai nagyszüleimet a Rákosi-féle kommunista hatalom pusztította el, amikor a zsidó aggok házát Budapestről az ország északi határvidékére kitelepítették. Úgy érzem, hogy e rövid családtörténet mintegy magában foglalja és szimbolizálja az ország legújabb kori szenvedéstörténetét. Engem mindez arra tanít, hogy a gyászban nemcsak keserűség, de rendkívüli erkölcsi tartalék is rejlik. Zsidónak lenni: szerintem ez ma újra elsősorban erkölcsi feladat. Ha a Holocaust mára kultúrát teremtett – mint ahogy ez tagadhatatlanul megtörtént –, célja csakis az lehet, hogy a jóvátehetetlen realitás a szellem útján megszülje a jóvátételt: a katarzist. Ez a vágyam inspirált mindent, amit valaha is létrehoztam.“

— Kertész Imre magyar író, műfordító 1929 - 2016

Forrás: Kertész Imre – Koltai Lajos: Sorstalanság – Oktatási segédanyag a film iskolai feldolgozásához – Készítette Fenyő D. György http://www.intercom.hu/honlapok/sorstalansag/study_guide.doc Letöltve: 2008.11.03.

Vallás, Ház, Család, Halál

„Arkhimédész, bár fölényes és nemes szellemű férfiú volt, s az elméleti tudományok olyan káprázatos gazdagságával rendelkezett, hogy tudásával nem is az emberi, hanem szinte az isteni értelem és bölcsesség hírnevét szerezte meg magának, semmit nem volt hajlandó írásban megörökíteni, mert a mechanikára alapozott mesterséget, amely az élet szükségleteinek szolgálatában állt, nemtelennek és közönségesnek minősítette. Becsvágyát csak azok a tudományok elégítették ki, amelyekben a szép és tökéletes nem vegyül a szükségessel. Úgy gondolta, hogy ezek a tudományok nem hasonlíthatók össze a többiekkel, mert bennük a tartalom versenyre kel a bizonyítással: az előbbi nyújtja a nagyságot és a szépséget, az utóbbi a szabatosságot és a meggyőző erőt. A geometriában ugyanis nem akadt egyetlen nehezebb és fogasabb kérdés sem, amelyet ne a legegyszerűbben és a legvilágosabban fejtett volna ki. Ezt egyesek természet adta tehetségének, mások rendkívüli szorgalmának tulajdonítják, bár úgy tűnt fel, hogy fáradság nélkül és könnyedén oldott meg minden feladatot. Ha valaki hiába kereste valamely probléma megfejtését, Arkhimédész könnyedén és rövid úton elsegítette a bizonyítékokhoz. Nyugodtan elhihetjük hát, amit mesélnek róla, hogy, mintha egy szirén varázslata alatt lett volna, megfeledkezett az evésről, ivásról és teste ápolásáról, és ha nagy keservesen elhurcolták, hogy fürödjék meg és kenje be a testét olajjal, a tűzhely hamujába geometriai ábrákat rajzolt, és a testén mértani vonalakat húzgált olajos ujjával; látszott rajta, hogy leküzdhetetlen szenvedély rabja és valósággal a Múzsák foglya. És ez az ember, aki oly sok nagyszerű találmányt mondhatott magáénak, állítólag azt kérte barátaitól és családja tagjaitól, hogy halála után állítsanak egy gömböt tartalmazó hengert a sírjára, s írják fel rá azt a viszonyt, amely a körülvevő nagyobb test és a benne foglalt test között fennáll.“

— Plutarkhosz ókori görög életrajzíró 46 - 127

Arkhimédészről

Szenvedély, Tudomány, Hiba, Élet

„Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin legfontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát. E tekintetben mindig hiányoltam – a Horthy-korszakban is – a felvilágosító munkát. Ami volt, az hézagos és fogyatékos volt, s majdnem teljesen megszűnt, hivatalos vonalon, a Bethlen- kezdeményezte kereskedelmi kapcsolatok után. Engem első fogságom emléke állandóan hajtott a bolsevizmus könyörtelen módszereinek elemzésére, ideológiájának – amennyire lehetett – maradéktalan megismerésére. Nem szűntem meg tüzetesen tanulmányozni Róma eligazításait sem, ugyanakkor elmélyedtem a materializmus bölcseletében és tulajdonképpen már 1917 óta igyekeztem elolvasni azokat a kritikai-ismertető műveket, amelyeket itthon és külföldön az orosz forradalom kezdetéről s későbbi étapjairól, terjedéséről felhajtani tudtam. Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti, ideológiai irányzat, mely eszmeileg céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás- és egyházromboló, uralmának a világra való kiterjesztését könyörtelenséggel hajtja végre s a szelíd képmutatástól kezdve a leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni. Évtizedekkel ezelőtt írtam „Az édesanya” című könyvemben a bolsevizmusról az alábbi sorokat: »Lenin írja Gorkijhoz: Minden isteneszme kimondhatatlan aljasság, és tulajdonképpen legundorítóbb leköpése önmagunknak. – Lenin nyíltan bevallotta, hogy programjuk szükségszerűen magában foglalja az istentelenség terjesztését. Ahogy az egyén, a magántulajdon fogalmát kiirtották, átgyúrják a családot és a házasságot is… Oroszországban kiirtották az ellenzéket, de a kulákokat (földmíveseket) is; behozták a rabszolgaságot. Emberi vágóhidak, tömegmészárlások fölött, vér- és könnyfolyamok, rémület és átokóceán hömpölygő hullámain uralkodik egy fej: a diktátoré. Remeg ő, remegnek tőle és ő állandósítja a vérfolyamot a bűn és bűnhődés földjén. Egy nép hangtalan átka övezi…«“

— Mindszenty József Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros 1892 - 1975

Könyvek, Világ, Hiba, Család

Kapcsolódó témák

Foglalt