„Hála a színház különlegesd varázsának…az igazi csodálat olyan gondolatokkal szemben tölti el szívünket, amelyek előzőleg talán távol álltak tőlünk, és mégis annyira hatnak ránk, hogy azt képzeljük, bennünk is éppúgy megfoganhattak volna.”

„Édes a távoli barátok emléke! Mint a távozó nap lágy sugarai, gyengéden, mégis szomorúan hullnak a szívre.”

„Az életnek egyetlen igazi varázsa van: a játék varázsa. De mi van akkor, ha mindegy, hogy nyerünk vagy veszítünk?”

„Az idegen egy körkörös anfiteátrum közepére álmodta magát, amely valahogy a felgyújtott templom volt, és látta, hogy tanítványok hallgatag serege helyezkedik el a lépcsőn; a leghátsó arcok sok évszázad távolában és csillagmagasságban álltnak, mégis világosan kirajzolódtak.”

„A hála fontos egy férfi életében: senki nem jut messzire, ha megfeledkezik azokról, akik mellette álltak a nehéz időkben.”

„Mindenki valamilyen különleges munkára lett teremtve, és az erre a munkára való vágy minden szívben benne rejlik.”

„Nem a valóságos, hanem a képzelt lények keltik bennünk a legmélyebb és a legmaradandóbb hatást.”

„Magad is meghallod, és ez bizony csodálattal tölt majd el.”

„Néha olyan körülményekbe képzeljük magunkat, amilyent az isteni gondviselés egyáltalán nem szabott ránk; félünk ezernyi szenvedéstől, amelyek közül soha egyetlen egyet sem kell átélnünk.”

„A szegény feleségek is arra gondolnak, hogy tízévi, húsz-harminc évi hűséggel legalább annyit megkeresnek, hogy öregkorukra lesz nekik egy férfijuk, aki hálából nem fogja őket kidobni az útfélre.”