„Nem irigylem azokat az embereket, akiket a sors hozzám sodort.”

„Szeretem azokat az embereket, akik felráznak másokat, és kellemetlen helyzetbe hozzák őket.”

„Szerencsés, aki türtőzteti magát. Irigylem az oly embereket, akik el tudják titkolni, hogy mit gondolnak.”

„Akinek akasztófát rendelt a sors, az nem fullad vízbe.”

„Az állatok csak természetes ösztöneiket követik; de az ember, hacsak nem tapasztalta meg a tanulás és a filozófia hatását, olyan ösztönöknek van kiszolgáltatva, amelyek rosszabbak, mint a vadállatoké. Nincs vadabb és veszélyesebb vadállat, mint az ember, akit a becsvágy, a kapzsiság, a harag, az irigység, a pazarlás és az érzékiség szenvedélyei sodornak magukkal.”

„Árnyék a lángban. A láng önmagának nem fénylik annyira, mint azoknak, akikre világít: így van ez a bölcs emberrel is.”

„Ez az ember hozzám tartozik, őt akarom!”

„Az emberek mindig maguknak választják a sorsukat.”

„Az az ember sorsa, hogy ne azt csinálja, amit szeretne, hanem amit lehet.”

„Azok a nagy emberek a történelemben, akiknek saját partikuláris céljaiban benne van az a lényegi valami, ami a Világszellem Akarata. Ha tovább egy pillantást vetünk a világtörténelmi egyének sorsára, akiknek az volt a hivatásuk, hogy a Világszellem sáfárjai legyenek, ez a sors nem volt boldog. A nyugodt élvezethez nem jutottak hozzá, egész életük munka és fáradozás volt, egész természetük csak szenvedély… A szabad ember egyébként nem irigy, hanem szívesen elismeri, ami nagy és fenséges, és örül neki, hogy van.”