„A műveltség a jó ember dísze, a szerencsétlen vigasztalása.”

„Az ember nagyon szerencsétlen volna, ha a nők közelében a legkisebb mértékben is emlékeznék arra, amit kívülről tud.”

„Minden valamire való ember érzi, különösen amint műveltsége gyarapszik, hogy a világon kettős szerepet játszik: egy igazit és egy eszményit.”

„Kétféle szegény ember létezik, akik közösen szegények, és akik egyedül szegények. Az előbbiek az igazán szegények, a többiek a szerencsétlen gazdagok.”

„Mentől gyengébbeknek érezzük magunkat más, nem emberi erőkkel szemben, annál inkább keressük vigasztalásunkat azon öntudatban, hogy sorsunk közös minden emberével; innen van, hogy a természettudományoknak elterjedése a demokratikus elveknek oly kedvező.”

„Az emberek - úgy látom - azért szerencsétlenek, mert mióta sokan vannak, minduntalan akad egy, aki a többinek meg akarja mutatni a túlvilági, avagy a földi boldogsághoz vezető utat.”

„Azt látjuk, hogy a nemes szívű vagy kiváló tehetségű embereket csaknem egytől egyig istentelenséggel vádolták, és hazájuk igazságszolgáltatása keményen lesújtott rájuk. S bátran mondhatjuk, hogy az az ember, akit legalább börtönbüntetésre nem ítéltek, csak középszerűen válik hazája díszére.”

„Vajon volt-e már a földön olyan büszke lélek, amely megvetette a reményt? Még Nietzsche maga is megriadt egy pillanatig, szűnni nem akaró mártíriumnak érezte az Örök Visszatérést, és ebből a rettegésből új reménységet, vélt megváltót alkotott magának – az emberfölötti embert. Ez is csak egy másik éden, másik visszatükröződés, amely kijátssza és áltatja a szerencsétlen embert, hogy kibírja az életet és a halált.
(23. fejezet vége, 295. oldal)”

„Egy tanult ember tudatlan emberek között olyan, mint egy élő ember a halottak között.”

„Az ember barátai az emberi fajnak az a része, amellyel emberi lehet.”