„Az egyén egyéni világa az egyetlen valóság.”

„Egyedül vagyok, egyéni vagyok, csak én vagyok, és éppen az egyes ének, az egyének és az egyedek azok, ami nem számít a természetben, amivel nem törődik sem a történelem, sem a csillagok járása, sem az évszakok, sem a mítoszok istenei – az egyén semmi, nulla, névtelen sejtszilánk, jön-megy, anyja buta hús-koporsójából ki, vacak puhafa koporsókba be, mint aki csak bujkál és szégyenkezik, és öt percig sem bírja a világosságot: ez vagyok én, a megtestesült elhanyagolandó, nem szorzó és nem osztó – pedig! pedig! ugyanakkor az egyén egyéni világa az egyetlen valóság, az első és az utolsó pozitívum, az, amit én láttam, az az istenség, az a természet, az a szerelem, az a történelem – anyám méhe előtt a dolgok mind legfeljebb jámbor vagy bárgyú hipotézisek számomra, és ami sírom lakatjának csattanása után következik, bolond fikció, hisztérikák tolonc-kórházbeli látomása. Az egyéniségemet érzem csak valóságnak, s a természet, ha valamivel egész bizonyosan nem törődik, akkor az egyéniségem az!”

„A szerelem jórészt illúzió - két szív álommá változtatja a valóságot. A szerelem azonban maga a valóság, amelyben elfogadjuk, dédelgetjük és élvezzük azokat az egyéni tulajdonságokat, amelyek a férfit és a nőt azzá teszik, akik.”

„Az álom, amit egyedül álmodsz, csak egy álom. Az álom, amit együtt álmodtok, az a valóság.”

„A fundamentalizmus rettenetes, mert pusztán az érzelmeken alapul, és nem az értelmen. Követőit megfosztja az egyénekben való gondolkodástól és a világ jóságától.”

„Nem kell egyedül élned a világban, ott van a testvéred.”

„Két világ között élünk: a valóság és az, amivé akarunk lenni, azaz a szimbólum, az ideál világában.”

„Minél tisztábban látjuk a világ valóságát, annál könnyebben birkózunk meg vele.”

„A hazugsággal ellentétben a képzeletbeli valóság olyasmi, amiben mindenki hisz, és amíg ez a közös hit fennáll, a képzeletbeli valóság hatalmat gyakorol a világban.”

„A valóságot a valósággal javítsd ki!”