„Minden változásnak, még annak is, amelyet leginkább óhajtunk, megvan a maga szomorúsága, mert az, amitől megválunk, önnönmagunkban egy része; az egyik élet számára meg kell halnunk, hogy egy másikba lépjünk.”

„Az élet arasznyi, és mégis a szomorúságok egész hegyei férnek belé.”

„Van olyan bölcsesség, ami szomorúság; de van olyan szomorúság, ami eszelősség.”

„Látni, hallani, érezni: vajon nem azt jelenti-e, hogy elhasználunk valamit önnönmagunkból, és meghalunk már egy kicsit? S mi az, hogy élni, ahogy élünk ezen a földön, ha nem halódni szüntelenül, és mindennap eltékozolni egy részét annak az életmennyiségnek, amely bennünk rejlik.”

„A szomorúság nem szomorúság. Hanem boldogság fekete kabátban. A könnyek nem könnyek. Hanem sóba mártott nevetés golyócskái. A halál nem halál. Hanem egy magas szikláról leugrott élet.”

„Az emberek nagy része úgy fogadta mások életének tragédiáit, mintha nagyon szeretne segíteni - holott valójában nagyon is élvezték mások szenvedését, boldognak érezhették magukat, hogy mindez nem velük történik, mert az élet kegyes hozzájuk.”

„Segíts találni valamit, amivel múlhat az idő. Mindenki azt mondja, hogy az élet rövid, de én meg akarok halni.”

„A változás nem jön el, ha másokra vagy egy alkalmasabb időpontra várunk. Mi magunk vagyunk azok, akikre eddig vártunk. Mi magunk vagyunk a változás, amelyet keresünk.”

„A szomorúság örökké tart majd.”

„A változás az élet törvénye. És aki csak a múltat vagy a jelent nézi, az biztosan lemarad a jövőről.”