Sylvia Plath idézet

oldal 9

„Jó tudni, hogy ha valaha is figyelemre van szükségem, csak meg kell halnom.”

„Kérlek, ne várd el tőlem, hogy mindig jó, kedves és szeretetteljes legyek. Vannak idők, amikor hideg és meggondolatlan leszek, és nehéz lesz megérteni.”

„Igen, van öröm, beteljesedés, és vannak társak - de a lélek magányossága, a maga rémisztő tudatosságával, iszonyú és leírhatatlan.”

„Élt egy lány száz évvel ezelőtt is, mint ahogy én most. Ő halott. Én vagyok a jelen, de tudom, hogy egyszer én is eltűnök. A nagy pillanat, a lángcsóva, jön és megy, véghetetlen futóhomok. Nem akarok meghalni, nem.”

„Megpillantok a láthatáron egy kifogástalan, gáncs nélküli férfit, de mihelyt közel kerülök hozzá, rájövök, hogy ez sem az igazi. Épp ez az egyik oka, hogy soha, de soha nem akartam férjhez menni. Dehogyis kellett nekem végtelen biztonság, dehogyis kell, hogy én legyek az íj idege, amely a nyílvesszőt kiröpíti. Változatosságra, izgalomra vágytam, arra, hogy én magam röppenhessek szanaszét, minden irányba, akár az ünnepi tűzijáték rakéta sziporkái.”

„A másoktól irigyelt tulajdonságokat mások is másban keresik.”

„Szerelmem irántad robbanékonyabb, mint bármely ige.”

„Megpróbáltam elképzelni, mi lenne akkor, ha Konstantin a férjem volna. Ez azt jelentené, hogy felkelhetek hétkor, készíthetek neki reggelit, tojást, sonkát, pirítóst meg kávét, pongyolában, hajamban csavarokkal nekiállhatok, hogy elmossam a piszkos edényt és beágyazzak, miután ő már munkába ment, s ha majd hazajön egy mozgalmas, érdekes nap után, várhatom kiadós vacsorával, az estét pedig megint azzal töltetem, hogy mosogatom a piszkos tányérokat, s végül hullafáradtan zuhanok ágyba. Egy olyan lány számára pedig, aki tizenöt éven át színjeleskedett, az ilyesmi sivár és eltékozolt életnek látszott.”

„Választhatok az állandó aktivitás és boldogság, vagy a befelé forduló passzivitás és szomorúság között. Vagy megbolondulhatok a kettő között ide-oda csapódva.”

„Szeretem az embereket. Mindenkit. Úgy szeretem őket, mint a bélyeggyűjtő a gyűjteményének darabjait. Számomra minden történet, minden esemény, minden beszélgetésfoszlány: nyersanyag. A szeretetem nem személytelen, mégsem egészen szubjektív. Mindenki én szeretnék lenni, a béna, a haldokló, a szajha, aztán visszabújnék a saját bőrömbe, hogy leírjam annak az embernek az érzéseit, gondolatait, aki voltam. De nem vagyok mindentudó. A saját életemet kell élnem, mindig ezzel az eggyel kell beérnem. A saját életét meg nem szemlélheti folyton objektív kíváncsisággal az ember.”

„Az elkeseredett önzés hiú betetőzése, ha úgy akarjuk megsemmisíteni a világot, hogy saját énünket semmisítjük meg.”

“It never occurred to me to say no.”

“The bell jar hung, suspended, a few feet above my head. I was open to the circulating air.”

“God, who am I?”

“To learn and think; to think and live; to live and learn: this always, with new insight, new understanding, and new love.”

“Don't let the wicked city get you down.”

“Love is a shadow.
How you lie and cry after it”

“I am I am I am.”

“I hate handing over money to people for doing what I could just as easily do myself, it makes me nervous.”

“God, is this all it is, the ricocheting down the corridor of laughter and tears? Of self-worship and self-loathing? Of glory and disgust?”

“I want to live and feel all the shades, tones and variations of mental and physical experience possible in life.”

“A ring of gold with the sun in it?
Lies. Lies and a grief.”

“Compared with me, a tree is immortal.”

“Ready for a new life”

“The night sky is only a sort of carbon paper,
Blueblack, with the much-poked periods of stars
Letting in the light, peephole after peephole---
A bonewhite light, like death, behind all things.”

“You cannot regard your own life with objective curiosity all the time…”

“Miracles occur,
If you dare to call those spasmodic
Tricks of radiance miracles. The wait's
begun again,
The long wait for the angel,
For that rare, random descent.”

“The truth comes to me. The truth loves me.”

“I am learning peacefulness, lying by myself quietly, as the light lies on these white walls, this bed, these hands. I am nobody; I have nothing to do with explosions.”

“The sun gives you ulcers, the wind gives you T. B.
Once you were beautiful.”

“I fancied you'd return the way you said,
But I grow old and I forget your name.

--From the poem "Mad Girl's Love Song”

“I want to talk to everybody I can as deeply as I can. I want to be able to sleep in an open field, to travel west, to walk freely at night.”

“Writing, then, was a substitute for myself: if you don't love me, love my writing & love me for my writing. It is also much more: a way of ordering and reordering the chaos of experience.”

“I cut you out because I couldn't stand being a passing fancy.”

“Go out and do something. It isn’t your room that’s a prison, it’s yourself.”

“Oh what a poet I will flay myself into.”

“A dispassionate white sun shone at the summit of the sky. I wanted to hone myself on it till I grew saintly and thin and essential as the blade of a knife.”

“If only I can find him… the man who will be intelligent, yet physically magnetic and personable. If I can offer that combination, why shouldn't I expect it in a man?”

“It is raining. I am tempted to write a poem. But I remember what it said on one rejection slip: After a heavy rainfall, poems titled RAIN pour in from across the nation.”

“A million years of evolution, Eric said bitterly, and what are we? Animals.”