Rogyion Jakovlevics Malinovszkij orosz-szovjet katona, a Szovjetunió marsallja és védelmi minisztere.
Az első világháborúban az orosz cári hadseregben, majd a Francia Idegenlégióban is szolgált, majd 1919-ben a Vörös Hadsereg katonája lett. A Vezérkari Akadémia elvégzése után a spanyol polgárháborúban 1936-tól 1938-ig katonai tanácsadóként vett részt.A második világháború egyik legismertebb szovjet parancsnoka, több nevezetes csata résztvevője és a sorsfordító sztálingrádi csata egyik kiemelkedő katonai vezetője. Magyarország megszállásában a 2. Ukrán Front parancsnokaként tevékenyen részt vett. 1944 második felétől sikerrel vívta meg a debreceni csatát és Budapest ostromának irányítója volt. Csapataival elfoglalta Csehszlovákia, Ausztria jelentős részét és a német kapituláció Németországban érte. A harcot Ázsiában a Bajkálontúli Front győztes parancsnokaként fejezte be.
A második világháborúban szovjet katonai felső vezetőként vitathatatlanul kiemelkedő teljesítményt nyújtott és így hozzájárult a Harmadik Birodalom és Japán legyőzéséhez, de személyéhez köthető, hogy a Magyarországról málenykij robotra elhurcolt ártatlanok szenvedéseiket neki is köszönhetik. A háború után a távol-keleti csapatok főparancsnoka, 1956–57-ben rövid ideig a honvédelmi miniszter első helyettese és a szárazföldi csapatok főparancsnoka.
1957–67 között, katonai pályafutásának csúcsaként, honvédelmi miniszter lett. A háború utáni hidegháború időszakában elévülhetetlen érdemeket szerzett a szovjet hadsereg fejlesztésében, és miniszterként részese volt a Szovjetunió katonai szuperhatalommá válásának. Wikipedia
✵ 10. november 1898 – 31. március 1967
