John Langshaw Austin idézet

John Langshaw Austin brit nyelvfilozófus

Lancasterben született, tanulmányait a Shrewsbury iskolában és az Oxfordi Egyetemen, a Balliol College-ben végezte. Austin nevéről gyakran a beszédaktus-elméletre asszociálunk, és arra az elgondolásra, hogy a beszéd a cselekvés egy formája. Következésképpen, Austin elképzelése szerint a nyelv nem csupán egy adott valóság leírásának passzív gyakorlása, hanem egy különleges tett, mellyel valóságot teremthetünk és befolyásolhatjuk azt. Az 1950-es években készült munkája elméleti alapot és terminológiát biztosított a későbbi beszédaktus-elméletek modern vizsgálatához, melyeket például John R. Searle , François Récanati, Kent Bach, Robert M. Harnish, és William P. Alston vezetett.

Austin a nyelvfilozófiában Wittgenstein és oxfordi társa, Ryle mellett foglalja el helyét: mindegyikük kitartóan támogatta annak vizsgálatát, hogy általában hogyan használjuk a szavakat a jelentés tisztázására és a filozófiai félreértések elkerülésére. Számos átlagos nyelvfilozófustól eltérően azonban, Austin tagadta, hogy nyílt elkötelezettje lett volna Wittgenstein későbbi filozófiájának, és „sarlatánnak” nevezte őt. Elmondása szerint, a legnagyobb hatást G. E. Moore precíz és szigorú józan ész filozófiája gyakorolta rá. Klasszikus- és nyelvészeti képzése hatással volt későbbi munkásságára.

Austinnak más hozzájárulása is volt a filozófiához, bár egészen más természetű. 1950-ben megjelentette Gottlob Frege Az aritmetika alapjai című fordítását. Peter Geach és Max Black 1952-ben kiadott Translations from the Philosophical Writingsof Gottlob Frege című műve és Austin fordítása lehetővé tették, hogy Frege írásai elérhetőek legyenek az angol nyelvet beszélők számára is, és ezzel előkészítették Frege analitikus filozófiában elfoglalt fontos helyét. A fordítást napjainkban is széles körben használják. Wikipedia  

✵ 26. március 1911 – 8. február 1960
John Langshaw Austin: 23   idézetek 0   Kedvelés

John Langshaw Austin: Idézetek angolul

“Why should it not be the whole function of a word to denote many things?”

Forrás: Philosophical Papers (1979), p. 38.

“Infelicity is an ill to which all acts are heir which have the general character of ritual or ceremonial, all conventional acts.”

Austin (1975, p. 18–19) as cited in: James Loxley (2006) Performativity. p. 81.

“Sentences are not as such either true or false”

Austin (1962) Sense and Sensibilia p. 111.

“Faced with the nonsense question "What is the meaning of a word?"”

and perhaps dimly recognizing it to be nonsense, we are nevertheless not inclined to give it up.

p. 58
Philosophical Papers (1979)

“What is truth?”

said jesting Pilate, and would not stay for an answer.
"Truth", Proceedings of the Aristotelian Society, Volume 24, Issue 1, 9 July 1950 https://academic.oup.com/aristoteliansupp/article-abstract/24/1/111/1779429

Hasonló szerzők

Freddie Mercury fénykép
Freddie Mercury 9
brit énekes, zenész és dalszövegíró
John Lennon fénykép
John Lennon 38
brit énekes, zeneszerző, a The Beatles gitárosa
Sir Winston Churchill fénykép
Sir Winston Churchill 99
Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború ala…
Ludwig Wittgenstein fénykép
Ludwig Wittgenstein 7
osztrák-brit filozófus
Anthony Hopkins fénykép
Anthony Hopkins 2
walesi-amerikai színész (1937-)
Richard Branson fénykép
Richard Branson 3
milliárdos angol üzletember, filantróp
Terry Pratchett fénykép
Terry Pratchett 55
angol fantasy- és science fiction-író
Ayrton Senna fénykép
Ayrton Senna 14
brazil autóversenyző (1960–1994)