“Ordinary language blinkers the already feeble imagination.”
Forrás: Philosophical Papers (1979), p. 68.
John Langshaw Austin brit nyelvfilozófus
Lancasterben született, tanulmányait a Shrewsbury iskolában és az Oxfordi Egyetemen, a Balliol College-ben végezte. Austin nevéről gyakran a beszédaktus-elméletre asszociálunk, és arra az elgondolásra, hogy a beszéd a cselekvés egy formája. Következésképpen, Austin elképzelése szerint a nyelv nem csupán egy adott valóság leírásának passzív gyakorlása, hanem egy különleges tett, mellyel valóságot teremthetünk és befolyásolhatjuk azt. Az 1950-es években készült munkája elméleti alapot és terminológiát biztosított a későbbi beszédaktus-elméletek modern vizsgálatához, melyeket például John R. Searle , François Récanati, Kent Bach, Robert M. Harnish, és William P. Alston vezetett.
Austin a nyelvfilozófiában Wittgenstein és oxfordi társa, Ryle mellett foglalja el helyét: mindegyikük kitartóan támogatta annak vizsgálatát, hogy általában hogyan használjuk a szavakat a jelentés tisztázására és a filozófiai félreértések elkerülésére. Számos átlagos nyelvfilozófustól eltérően azonban, Austin tagadta, hogy nyílt elkötelezettje lett volna Wittgenstein későbbi filozófiájának, és „sarlatánnak” nevezte őt. Elmondása szerint, a legnagyobb hatást G. E. Moore precíz és szigorú józan ész filozófiája gyakorolta rá. Klasszikus- és nyelvészeti képzése hatással volt későbbi munkásságára.
Austinnak más hozzájárulása is volt a filozófiához, bár egészen más természetű. 1950-ben megjelentette Gottlob Frege Az aritmetika alapjai című fordítását. Peter Geach és Max Black 1952-ben kiadott Translations from the Philosophical Writingsof Gottlob Frege című műve és Austin fordítása lehetővé tették, hogy Frege írásai elérhetőek legyenek az angol nyelvet beszélők számára is, és ezzel előkészítették Frege analitikus filozófiában elfoglalt fontos helyét. A fordítást napjainkban is széles körben használják.
Wikipedia
“Ordinary language blinkers the already feeble imagination.”
Forrás: Philosophical Papers (1979), p. 68.
Austin (1956) " A Plea for Excuses http://www.ditext.com/austin/plea.html", in Proceedings of the Aristotelian Society, 1956-7.
Forrás: Philosophical Papers (1979), p. 180.
John Langshaw Austin, Marina Sbisà (1975) How to Do Things with Words. p. 48.
“Why should it not be the whole function of a word to denote many things?”
Forrás: Philosophical Papers (1979), p. 38.
Forrás: Philosophical Papers (1979), p. 22.
“It may justly be urged that, properly speaking, what alone has meaning is a sentence.”
Forrás: Philosophical Papers (1979), p. 56.
Forrás: Philosophical Papers (1979), p. 107.
Austin (1975, p. 18–19) as cited in: James Loxley (2006) Performativity. p. 81.
Forrás: Philosophical Papers (1979), p. 73.
Forrás: Philosophical Papers (1979), p. 182.
Forrás: Philosophical Papers (1979), P. 49.
“Faced with the nonsense question "What is the meaning of a word?"”
and perhaps dimly recognizing it to be nonsense, we are nevertheless not inclined to give it up.
p. 58
Philosophical Papers (1979)
said jesting Pilate, and would not stay for an answer.
"Truth", Proceedings of the Aristotelian Society, Volume 24, Issue 1, 9 July 1950 https://academic.oup.com/aristoteliansupp/article-abstract/24/1/111/1779429