Gioacchino da Fiore, más írásmódokon Joacchino da Fiore, Joachim de Floris középkori itáliai ciszterci apát. A 12. századi reneszánsz racionalista irányzatával egyidőben a középkori misztikus teológia legkiemelkedőbb alakjává vált. Leghíresebb tézise a világtörténelem hármas felosztása . Írásai megtermékenyítőleg hatottak Dantéra éppúgy mint korának millenarista- és eretnekmozgalmaira. A ferencesek elődjüknek tartották és prófétát láttak benne. Az egyház néhány tételét elítélte, a tanításából kinőtt ún. Joachimita mozgalmat pedig eretnekként kezelte.
“Altars are trimmed, and the poor suffer the bitter pangs of hunger.”
in Man on His Own (1970), p. 120
