Anatole France: Aktuális idézetek (oldal 7)

„Szeretem az észt, de nem vagyok fanatikusa. Az ész megvilágosít bennünket, és utat mutat nekünk; de ha istenséget csinálsz belőle, megvakít és bűntettekre csábít.”

„A hazugság az élet egyik szükséges velejárója; nélküle nem lenne a világon művészet, sem szépség, sőt még szerelem sem.”

„Az életben nincs más szépség, csak a szenvedélyek, a szenvedélyek pedig értelmetlenek. A legszebb és legesztelenebb valamennyi között: a szerelem.”

„Mindaddig, amíg a társadalom az igazságtalanságon alapszik, a törvényeknek az lesz a hivatásuk, hogy megvédjék és fenntartsák az igazságtalanságot.”

„Arról, amit szerettünk, csak akkor tudunk beszélni, amikor elveszítettük már, s a költő egész művészete nem egyéb, csak emlékgyűjtés és szellemidézés.”

„Bölcsen gondolkodni és értelmetlenül cselekedni, emberi dolog.”

„Mindig jobb kedveltem a szenvedélyek tébolyát, mint a közömbösség bölcsességét.”

„Csak az ábrándban rejlik az öröm, és csak a tudatlanságban lakozik a béke.”

„A legnyilvánvalóbb igazság is csak hiú szalmacséplés azoknak, akikre rákényszerítik.”

„Az emberek sohasem őszinték. Nem azért mondanak valamit, mert azt gondolják, amit mondanak; hanem azért, mert azt hiszik, hogy ez az, amit mondaniuk illik. Ez a szokásuk fölöttébb unalmassá teszi őket.”

„Az ellenzékiség igen rossz iskolája a kormányzásnak, s az okos politikusok, akik ilyen módon törnek hatalomra, nagy gonddal ügyelnek arra, hogy amikor elérték céljukat, olyan elvek szerint kormányozzanak, amelyek homlokegyenest ellenkeznek korábbi elveikkel.”

„Aki vallást alapít, nem tudja, mit cselekszik… Az effajta intézmények rendszerint nem sokáig felelnek meg alapítójuk szándékának; sőt megesik olykor, hogy annak homlokegyenest ellenkezőjévé válnak.”

„A felfegyverzett nemzetek készségesen tűrik, hogy vezessék őket. A katonai fegyelem engedelmességre szoktatja őket, s az ő részükről semmiféle felkeléstől, viszálytól vagy zavargástól nem kell félni.”

„Az ember csak akkor ura az időnek, ami maga az élet, ha órákra, percekre és másodpercekre, azaz az emberi lét rövidségével arányos darabkákra tagolja.”

„Látni, hallani, érezni: vajon nem azt jelenti-e, hogy elhasználunk valamit önnönmagunkból, és meghalunk már egy kicsit? S mi az, hogy élni, ahogy élünk ezen a földön, ha nem halódni szüntelenül, és mindennap eltékozolni egy részét annak az életmennyiségnek, amely bennünk rejlik.”

„Azért a büszkeségünkért, hogy gondolkodtunk, szomorúsággal és kétségbeeséssel kell megfizetnünk.”

„Ha igaz, hogy a vágy mindent megszépít, amit elérni törekszik, akkor az ismeretlen utáni vágy megszépíti az egész világmindenséget”

„A vallások nemigen hatnak az erkölcsökre; ellenkezőleg: azzá lesznek, amivé az erkölcsök teszik őket.”

„Az emberek többnyire szavakon perlekednek. Szavak miatt ölnek és öletik meg magukat a legszívesebben.”