„Szédülök,
mégis,
magasra érek,
nem remélem,
fogaik nyoma
eltűnhet belőlem.
Véremre vágynak.
Magam csepegtetem eléjük,
Lerészegednek.
Szédülök”

„Az elején könnyebb ellenállni, mint a végén.”

„Száradjon ki bőröm, inaim és csontjaim, testem minden húsával és vérével együtt! Üdvözlöm! De addig nem mozdulok el erről a helyről, amíg el nem érem a legfelsőbb és végső bölcsességet.”

„A hatalom a mi kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. […] A vértől nem kell félni. A vér acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, amely az igazi kommün világához elvezet minket. […] Aki öklöt emel fel a proletariátusra, az aláírta a saját halálos ítéletét. Ki fogjuk irtani, ha kell, az egész burzsoáziát.”

„A bíróságon, amikor a per elején a nevét kérdezték.”

„Mindegyik menekült azon nyomban hozza magával a családját és gyógyíttatja is őket. A rendes és szorgalmas osztrákok költségére.”

„Amikor eljöttünk Sztálintól, az egyszerű, a halhatatlan, a zseniális, de hús-vér embertől, éreztük, hogy el fog múlni ez a nehéz kor, és ő teszi majd, hogy elmúljon.”

„Mert az erény, bármennyire homályban van is, soha nem marad rejtve, hanem jeleket bocsát ki magából, és aki csak méltó rá, felismeri nyomairól.”

„Szanaszét a világban, öt világrészen, hány szegény és tanulatlan magyar ember bizonyítja szíve vérével, kétségbeesett fájdalommal, hogy kell a vers, mégiscsak kell, mindenütt. Lehet akármilyen, mégis életszükséglet. Lehet akármilyen, de legyen!”

„A Pokol tüze folyékony vér, és látni lehet, mi játszódik le a mélységben. A szenvedések fejei elsüllyedtek, és minden testből egy kar nyúlik a magasba, mint egy fatörzs a tenger vizéből, oda, ahol már nincs tűz. Ott egy harapós kígyó féklik. Mindezt a lángoló vért az a szikla fogja körül, ahonnan lezuhanunk. És egy piros angyal áll itt, amelynek csak egy mozdulatra van szüksége, amely ezt jelenti: FENTRŐL LEFELÉ.”