„Kápráztat új, vibráló képzeted.
Én tudom,
mi ez neked.
Az ismeretlen,
mégis kívánt, vágyott,
zabolátlan, lázas,
érintetlen, vad káprázat,
mit én hoztam el neked –
megfogta legbensőbb énedet”

„Hogy kívánod, hogy nász-éneket írjak neked…. amikor e hosszúhajúak serege vesz körül, s nyelvük rekedt szava süketít.. A részeg burgund énekét hallom, s költõi vénám befagy. Múzsám nem tud többé hatlábú verset készíteni, mióta e hétlábú patrónusokat hallja. Boldog vagy, hogy nem érzed tízszer minden reggel sörszagukat. Mert napfelkeltétõl jönnek s üdvözölnek bennünket ezek az órjások, mintha mi lennénk a nagyapjuk.”

„Aki megtapasztalja az élet egységét, az minden lényben meglátja saját Énjét, és minden lényt a saját Énjében, és mindent elfogulatlan szemmel szemlél.”

„Az igaz barát olyan, mintha második énünk volna.”

„Van végtelenség. Ott van. Ha nem volnék a végtelenség része, akkor a határa volnék; már nem volna végtelenség; más szóval, nem volna. De van. Tehát benne van az énem. A végtelenségnek ez az énje, az az Isten.”

„A mennyországban járok, ha szólítasz, hárfák hangját és angyalok énekét hallom.”

„Minden ítéletünk előbb puszta észrevevési ítélet; csak előttünk, azaz énünk előtt érvényes…”

„Néha az önmagadhoz való hűség azt jelenti, hogy meg kell változtatnod a véleményedet. Az éned változik, és te követed.”

„Az elkeseredett önzés hiú betetőzése, ha úgy akarjuk megsemmisíteni a világot, hogy saját énünket semmisítjük meg.”

„Nincs semmi nemes abban, hogy a társad fölé emelkedsz; az igazán nemes tett az, ha saját korábbi éned fölé emelkedsz.”