„Csak nézem, és elveszek a ragyogásában. 

Míg mások ármánykodnak és gáncsoskodnak, ő senkinek sem tudna ártani, egy rossz szót sem szól senkire, csak mosolyog, ragyog.

Ő maga vagy a megtestesült szépség kívül-belül.”

„Óvatosnak kell lenned: soha, soha ne szólj senkinek egy szót sem a semmiről.”

„Ragaszkodj az élet szépségeihez. Nézd a csillagokat és nézd, hogy rohansz velük.”

„Olyan nép a székely, hogy akkor is érdemes volna őket megszeretni, ha egy szót sem tudnának magyarul. Hát még így, mikor egy szót sem tudnak másképp! (130. oldal)”

„Ne pazarold magad az elutasításra, ne ugass a rossz ellen, hanem zengd a jó szépségét.”

„Bármelyik szó, amelyet a szótárban kell keresni, rossz szó. Ez alól a szabály alól nincs kivétel.”

„A rabok pihenése abban állt, hogy kívülről rájuk zárták a nehéz vasajtókat, és senki se nyitotta ki, nem jött be, senkit sem hívattak, nem rángattak. Ezekben a rövidke órákban a külvilág se hanggal, se szóval, se képpel nem szivároghatott be, nem nyugtalanította senkinek a lelkét. Éppen az volt a pihenés, hogy az egész külvilág - a világegyetem minden csillagával, bolygójával és kontinensével, csillogó fővárosaival egyetemben, az egész birodalom (egyesek számára bankettekkel, mások számára rohammunkával) - a nemlétbe zuhant, fekete óceánná változott. melyet szinte ki se lehetett venni a berácsozott ablakokon át, a zóna lámpáinak vaksi, sárga megvilágításában.”

„A szépség semmi, a szépség nem marad meg. Nem tudod, milyen szerencsés vagy, ha csúnya vagy, mert ha az emberek szeretnek, tudod, hogy az valami másért van.”

„Küszöbről néz egy gond szeme.
Ott hagyjam-e? Elűzzem-e?
Egy szó kísért, próbálgatom:
Eljő, eljő az én napom!”

„Nem ismerek semmit a világon, aminek akkora ereje lenne, mint egy szónak. Néha írok egyet, és addig nézem, amíg ragyogni nem kezd.”