„Ragaszkodj az élet szépségeihez. Nézd a csillagokat és nézd, hogy rohansz velük.”

„Ne má’, hogy egy miniszterelnökön múljék, hogyan nézek fűre, fára, csillagra, a fiamra, férfira, nőre, filodendronra.”

Esterházy Péter (1950–2016) magyar író, publicista, a DIA alapító tagja

„A változás az élet törvénye. És aki csak a múltat vagy a jelent nézi, az biztosan lemarad a jövőről.”

John Fitzgerald Kennedy (1917–1963) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke (1961-1963)

„A képet az ember nem gondolja el, és nem rögzíti előre, amíg készül, követi a gondolat mozgását. Készen is tovább változik; annak lelkiállapota szerint, aki nézi. A kép él, mint az élőlény, változik a mindennapi élet követelményei szerint. Ez természetes, mert hiszen a kép csak az által él, aki nézi.”

Pablo Picasso (1881–1973) spanyol képzőművész, író, festő.

„Ragaszkodj az álmaidhoz,
mert nélkülük az élet olyan,
mint egy törött szárnyú madár,
ami nem tud repülni.”

Langston Hughes (1902–1967)

„Néztél már gyerekszembe? Pár éves gyerek szemébe. De nem úgy felszínesen, ahogy mi egymásra nézünk - hanem komolyan. Kíváncsian. Mélyen. (…) Édenkerti tekintet ez. Zavartalan békés. Tiszta. És… boldog? Igen, boldog. De nem úgy, hogy örömteli, hanem úgy, hogy egységben él önmagával: egy olyan világból néz, ahol nincs még hasadtság, dráma, - ahol a lélek még nem koszos.”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

„Tudtad, hogy a csillagok mindig veled lesznek. Csak felnézel az égre, és már nem is vagy olyan magányos.”

Claudia Gray (1970)

„…a szépség keresése az élet igazi titka.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Nagy szépségek és nagy erények ritkán élnek együtt.”

Francesco Petrarca (1304–1374) olasz humanista költő

„Mikor az emberektől különösebben undorodom, az állatkertbe megyek. Csak aki színészek között él, az tudja, mennyi megnyugtató van egy hiéna arckifejezésében, s milyen szelíden néz egy tigris. Az állatkert vigasztalásom és legkedvesebb sétahelyem lesz addig, amíg nem lesz ott egy ketrecben egy kolléga.”

Molnár Ferenc (1878–1952) drámaíró