„Úgy halok meg, hogy nem látom a hajnalt felvirradni hazám felett. Ti, akik láthatjátok, fogadjátok - és ne feledkezzetek meg azokról, akik elestek az éjszakában!”

„Elhaló fény. Hamarosan nem lesz már minek elhalnia. Nem. Ilyen nincs, hogy nincs fény. Csillagtalan éj hold nélkül. Hajnalig haldoklik és nem hal el soha.”

„Akkor a legnagyobb a sötétség, mikor a hajnal közel van.”

„A reggel nélküled olyan mint a megcsappant hajnal.”

„Éjszakai repülés”

„Egy éjszakai támadás kezdete nem éppen látványos. A katonák felkapják a felszerelésüket, és egyenként felkerekednek, a lehető leglassúbb iramban. A sötétben nem látni semmit a világon, legfeljebb az előttünk haladó lépteinek halk csoszogása hallatszik. A bakancsunk minden egyes lépéssel súlyosabb lesz, a gyomrunkat kemény kis gubóba szorítja a félelem. Arcunkon a veríték összevegyül a hajnali harmattal, és emlékezetünk sorra felidéz minden egyes meleg, kényelmes szobát, amelyben valaha is megfordultunk.”

„Ki mondta, hogy az éjszaka az alvásra való?”

„Mi köze van az éjszakának az alváshoz?”

„Az ember halad botorkálva is, nem olyan jól, mintha nem botorkálna, lassabban persze, de halad.”

„A gyávák ezer halált halnak, de a bátrak csak egyszer halnak meg.”