„Tisztában kell lennünk azzal, hogy amikor az atomokról van szó, a nyelvet csak úgy lehet használni, mint a költészetben.”

—  Niels Bohr

Utolsó frissítés 2023. szeptember 27.. Történelem
Témakörök
szó, nyelv
Niels Bohr fénykép
Niels Bohr6
dán fizikus, az MTA tagja 1885–1962

Hasonló idézetek

Richard Feynman fénykép

„Más szóval az élő anyagnak nincs olyan tevékenysége, amelyet ne lehetne megérteni annak a szemléletnek alapján, hogy minden atomokból épül fel és ezek a fizikai törvényeknek engedelmeskednek.”

Richard Feynman (1918–1988) amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő

Mark Twain fénykép

„Minden alkalommal, amikor hajlamos vagy a "nagyon" szót írni, helyettesítsd a "francba" szóval; a szerkesztőd ki fogja törölni, és az írás olyan lesz, amilyennek lennie kell.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

Ronald Reagan fénykép

„A legrémisztőbb „kilenc” szó az angol nyelvben a következő: "A kormány küldött, hogy segítsek önöknek."”

Ronald Reagan (1911–2004) amerikai színész, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke (1981-1989)

Forrás nélküli idézetek
Eredeti: The nine most terrifying words in the Englist language are: "I'm from the government and I'm here to help."

Jaroslav Hašek fénykép

„Ha a Švejk szó új szitokká válik a káromkodás virágkoszorújában, meg kell elégednem a cseh nyelvnek ezzel a gazdagításával.”

Jaroslav Hašek (1883–1923)

Stephen King fénykép

„Egyedül. Igen, ez a kulcsszó, a legszörnyűbb szó az angol nyelvben. A gyilkosság hozzá sem hasonlítható és a pokol csak rossz szinonima.”

Stephen King (1947) amerikai író

Kazinczy Ferenc fénykép

„…a nyelvet nem a grammatikus, nem a lexikografus viszi előre, hanem az író; (…) Nincs filozófusabb nyelv, mint a miénk!”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

ezt kiáltozza [a grammatikus] kevélyen és örvendezve. E dicsőségen én legalább nem igen kapok. Azt óhajtom inkább, hogy az minél szebbé váljon s alkalmatosabbá a lélek gondolatait s érzéseit minden különbözéseikben festeni, s minél elébb.
(Harmadik könyv, első szak 2. rész; 115. oldal.)
Pályám emlékezete

„A polgári stílusok allegórikus szerszámhalmazai és emblémái nem ihletik meg a magyar díszítőképzeletet. A magyar mindent a nevén szeret nevezni, s nem nézi a mérleget igazságnak, a horgonyt reménynek, a kalapácsot munkának és a lantot költészetnek, ahogy a nyelvünk sem tiszteli hímneműnek a kertet, nőneműnek benne a padot, és semlegesnek rajta a kisasszonyt.”

Fáy Aladár (1898–1963) magyar festő, grafikus, képzőművész tanár

A magyarság díszítő ösztöne; Püski, 1994, 40. old.
Esztétika

Aranka György fénykép

„Dicséret ugyan az eredetit annyi versbenn ki tenni, a mennyibe iratott: de meg-kell mellet-te aztis tartani, hogy a’ nyelv és értelem tiszta legyen, kivált képpen pedig ha nem érzékenyebb, legalább ollyan érzékeny legyen a’ fordítás, mint az eredeti munka.”

Aranka György (1737–1817) magyar író, költő, tudományszervező, nyelvész, műfordító

Leveleiből

Galileo Galilei fénykép

„A filozófia nagykönyve - az univerzum - szüntelenül nyitva áll tekintetünk előtt, de nem érthetjük meg, hacsak előbb meg nem tanuljuk a nyelvet, melyben íródott. Ez a matematika nyelve és írásjelei a háromszögek, körök, és más geometriai alakzatok, melyek nélkül emberileg képtelenség egyetlen szót is felfognunk belőle; enélkül akár ha sötét útvesztőben kóborolnánk.”

Galileo Galilei (1564–1642) olasz fizikus, csillagász, matematikus, természettudós

1623
Neki tulajdonított idézetek

Kapcsolódó témák